Francia Kiss Károly
| Francia Kiss Károly | |
| Született | 1854. május 13. Kecskemét |
| Elhunyt | 1914. január 28. (59 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | tanár |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (9-3-27)[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Francia Kiss Károly témájú médiaállományokat. | |
Francia Kiss Károly, Franczia Kiss (Kecskemét, 1854. május 13. – Budapest, Ferencváros, 1914. január 28.)[3] református főgimnáziumi tanár.
Élete
[szerkesztés]Franczia Kiss Sándor és Sárközy Judit fiaként született. Tanulmányait a kecskeméti református kollégiumban végezte, majd a budapesti egyetem bölcsészeti karán folytatta. 1882. április 29-én mennyiségtanból és természettanból tanári képesítést szerzett.
1874. szeptember 23-án egyéves önkéntesként vonult be a 38. számú Molinári-ezredbe. Az 1878–1879-es Bosznia okkupációjához kapcsolódó hadjáratban több ütközetben is részt vett Podgorica, Kospic és Novi Brka térségében, szolgálatáért hadiérmet kapott. 1884-ben a magyar királyi honvédséghez került, ahol ugyanabban az évben hadnaggyá, majd 1889. október 28-án főhadnaggyá léptették elő. A honvédség kötelékéből 1897. december 31-én távozott.
Tanári tevékenységét 1882. szeptember 1. és 1886. júniusa között a Röser-féle polgári és közép kereskedelmi iskolában kezdte rendes tanárként. Emellett 1884-ben a budapesti VIII. kerületi községi reáliskolában helyettes tanárként, 1885-86-ban pedig a VI. kerületi polgári és kereskedelmi iskolában óraadóként is dolgozott. 1883 és 1885 között ösztöndíjasként oktatott a budapesti magyar királyi tanárképző intézet gyakorló iskolájában. 1886. szeptember 1-jétől a budapesti református főgimnázium tanára lett.
Halálát idült veselob okozta. A Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra (9. parcella, 0. szakasz, 3. sor, 27. sír). Felesége Birkl Ida volt.
Írásai a Székesfehérvár és Vidéke című lapban (például a Helvetia szőllőtelep Kecskeméten, cikksorozat, amelyben a filoxéra által elszegényedett szőlőmunkásokat törekszik megnyerni arra, hogy Kecskemétre telepedjenek inkább, mint kivándoroljanak), valamint a Kecskeméti Lapokban (A székesfehérvári vízvezeték) jelentek meg.
Munkái
[szerkesztés]- Symmetricus függvények elmélete. Budapest, 1882.
- Mértan a középiskolák felső osztályai számára. Budapest, 1893. (2. kiadás: Budapest, 1898.)
- Algebra a középiskolák számára. Budapest, 1894. (2. kiadás: Budapest, 1895.)
- Tizenhárom új képlet a tizesszámok négyzetének meghatározásaira. Budapest, 1894.
- Számtan a középiskolák alsó osztályai számára. Budapest, 1896. (2. kiadás: Budapest, 1897.)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
- Sírkert fszek.hu
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
- Corvina 1897. 35. szám.