Ugrás a tartalomhoz

François de Bonne de Lesdiguières

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pegybot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 11., 19:20-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Források: Forrás→ Források AWB)
François de Bonne de Lesdiguières
Született1543. április 1.[1]
Saint-Bonnet-en-Champsaur
Meghalt1626. szeptember 21. (83 évesen)[2]
Valence
Állampolgárságafrancia
Rendfokozatageneralissimo
Csatáifrancia vallásháborúk
Kitüntetései
  • Szentlélek-rend lovagja
  • Szent Mihály-rend lovagja
HázastársaMarie Vignon
A Wikimédia Commons tartalmaz François de Bonne de Lesdiguières témájú médiaállományokat.

François de Bonne de Lesdiguières [ejtsd: lédigjer] (Saint-Bonnet-en-Champsaur, 1543. április 1.Valence, 1626. szeptember 28.) herceg, francia királyi főhadparancsnok (connétable).

Életútja

Jogi pályára készült, de korán a hadseregbe lépett, és protestáns részen küzdött a hugenotta harcokban. 1595-ben IV. Henrik kinevezte Provence helytartójává, 1597-ben pedig, midőn Lesdiguières a szavójai herceget legyőzte, Dazphiné kormányzójává tette. Az 1601-es békéig Lesdiguières volt Franciaország védpajzsa a szavójai fegyverek ellen és ekkor tábornagyi rangot kapott. IV. Henrik halála után Medici Mária hercegi és ipari méltóságra emelte; ezután folyton IV. Henrik megkezdett politikáját folytatta, s míg egyrészt protestáns hitsorsosait a zavargásoktól visszatartotta, addig másrészt, Károly Emánuel szavójai királlyal szövetkezve, a spanyolok ellen harcolt. A jezsuiták 1621-ben áttérítették Lesdiguières-t, aki a következő évben Franciaország connétable-ja lett, és a hugenották elleni hadikészülődések közepette halt meg.[3]

Jegyzetek

  1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. V. ö. Actes et correspondance du connétable de L., kiadta Douglas és Roman (3 köt., Grenoble 1878-84); Dufayard, L. (U. o. 1892).

Források