François Barthélemy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
François Barthélemy
Francois Barthelemy.gif
Született 1747. október 20.[1][2][3][4][5][6]
Aubagne
Elhunyt 1830. április 3. (82 évesen)[1][2][4][5][6]
Párizs
Állampolgársága francia
Foglalkozása
Tisztség
  • nagykövet
  • Pair of France
  • member of the Sénat conservateur
Kitüntetései Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje
Sírhely Père-Lachaise temető (28)[7][8]
A Wikimédia Commons tartalmaz François Barthélemy témájú médiaállományokat.

François Barthélemy (Aubagne, 1747. október 20.Párizs, 1830. április 3.) márki, francia politikus, diplomata, a francia konzervatív felsőház tagja.

Élete[szerkesztés]

XVI. Lajos alatt több követségnél titkár volt. 1791-ben mint teljhatalmú minisztert Svájcba küldték. 1795-ben Bázelben előbb Poroszországgal és nemsokára ezután Spanyolországgal kötötte meg a békét. 1797-ben visszatért Párizsba. François-Joseph Alexandre Letourneur helyébe tagja lett a Direktóriumnak, de a fructidor 18-i államcsíny következtében ő is megbukott és Jean-Charles Pichegru-vel együtt Cayenne-be, Francia Guyanára deportálták, ahonnan azonban nemsokára hat társával Angliába menekült. 1799 november havában az első konzul visszahívta; 1800. február 10-én a szenátus tagja lett; később az első konzul a szenátus elnökének és birodalmi grófnak nevezte ki. Ő volt szónoka a szenátus azon küldöttségének, mely Napóleont az örökös konzulsággal kínálta meg 1802-ben; de a császárság alatt nem volt befolyása. Midőn a szenátus 1814 áprilisában a császárt trónjától megfosztotta, ő elnökölt, és ő mondott köszönetet Sándor cár nagylelkűségéért és mérsékletéért. A restauráció után pair és a Becsületrend nagykeresztese lett, de Napóleon 1815-ben kitörölte a pairek névsorából; a második restauráció ezért államminiszterré való kinevezésével kárpótolta és még a márki ranggal is kedveskedett neki. 1819-ben a választási jog korlátozását indítványozta, s emiatt annyira elvesztette népszerűségét, hogy kénytelen volt politikai állásáról lemondani.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 6.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Léonore database (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Comité des travaux historiques et scientifiques, 2017. október 9., 116222, François de Barthelemy
  6. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. François Marie Marchant de Beaumont, "Manuel et itinéraire du curieux dans le cimetière du Père la Chaise", 1828, 178
  8. Jules Moiroux: Le cimetière du Père-Lachaise (francia nyelven), 1908

Források[szerkesztés]