Fekete réce
| Fekete réce | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A hím | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Melanitta nigra (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
A fekete réce elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
telelőhely
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Fekete réce témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete réce témájú médiaállományokat és Fekete réce témájú kategóriát.
|
A fekete réce (Melanitta nigra) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Anas nembe Anas nigra néven.[3]
Elterjedése, élőhelye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európa és Ázsia északi részén fészkel, telelni délre vonul, eljut Afrika északi részéig. a Természetes élőhelyei a tundrák, tengerpartok, édesvizű tavak, folyók és patakok környéke. Rövidtávú vonuló.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon kis számban rendszeresen átvonul, október és április között. Áttelelése sem ritka.[5]
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- nyerges réce (Melanitta nigra americana vagy Melanitta americana) (Swainson, 1832)
- Melanitta nigra nigra (Linnaeus, 1758)
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 44–54 centiméter, szárnyfesztávolsága 79–90 centiméter, testtömege pedig 650–1300 gramm.[5] A tojó kisebb mint a hím. A hímek tollazata teljesen fekete, narancssárga folttal a csőre tövén. A tojó barnás színű, a fejének oldala világosabb.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A víz alá merül csigákból, kagylókból, rákokból és hínárból álló táplálékáért.[5]
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fészket a tojó építi növények takarásában. Fészekalja 6-10 tojásból áll, melyen 30-31 napig kotlik, a fiókák fészekhagyók, 6-7 hét után válnak önállókká.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 20190501.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 20190501.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Hand Books the Birds". Hozzáférés: 20190501.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 20190501.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 3 4 5 "Az MME Monitoring Központ adatlapja". Hozzáférés: 20190501.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A világ madarai. Budapest: Panem Kft. 1994. ISBN 963 545 006 0.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameters:|accessyear=,|origmonth=,|accessmonth=,|month=,|chapterurl=,|origdate=és|coauthors=(súgó) - magyar neve


