Fekete Jenő (tájfutó)
| Fekete Jenő | |
| Született | 1943. május 12. Debrecen |
| Elhunyt | 2022. március 17. (78 évesen)[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kelenföldi Szent Gellért-plébánia |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekete Jenő (Debrecen, 1943. május 12. – 2022. március 17.) magyar tájfutó, edző, sportvezető, versenybíró, szakíró.
Pályafutása[szerkesztés]
1966-ban az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen mérnöki, 1976-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen gazdasági mérnöki oklevelet szerzett. 1980-ban a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében edzői, illetve tájfutó szakedző diplomát szerzett.
1956-ban a mosonmagyaróvári MOTIM TE csapatában kezdte a tájfutást. 1966 és 1974 között a BEAC, 1975 és 1988 között a MAFC tájfutója volt. Edzője Garay Sándor volt.
1969 és 1973 között a BEAC, 1973 és 1978 között a magyar junior tájfutó-válogatott, 1978 és 1988 között a MAFC edzője volt. 1988-ban a MAFC-nál vezetőedzőként tevékenykedett. Tanítványai közül Hegedűs Ábel, Klimstein László, ifjabb Balla Sándor, Harkányi Ádám és Széles Gábor magyar bajnokok lettek.
1976 és 1988 között a Magyar Tájékozódási Futó-szövetség (MTFSZ) elnökségi tagja volt. Az 1983-as felnőtt világbajnokság szervezőbizottságának az elnöke volt. 1994 és 2004 között a Budapesti Tájfutó-szövetség elnökeként tevékenykedett, távozásakor tiszteletbeli elnökké választották.
A civil életben 1966 és 1972 között a Vízügyi Tervező Vállalat tervezőmérnöke, 1972 és 1982 között az Országos Vízügyi Hivatal főelőadója, 1982-től az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője, majd 1991-től főosztályvezetője volt.
Műve[szerkesztés]
- Tájfutó technikai ABC, Budapest, 1985
Sikerei, díjai[szerkesztés]
- Skerletz Iván-díj (2010)[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: I. kötet (A–H). Szekszárd: Babits. 1994. 327. o. ISBN 963-495-008-6
