Fehér könyvek (1957)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Köztársaság téri pártház ostroma során a pártházat védő Elek László ÁVH-s sorkatona brutális kivégzése a Köztársaság téren 1956 októberében. Később ezeket a fotókat használták fel a megtorlást igazoló kommunista propagandára[1][2][3][4][5]
Munkásőrsorfal 1958. április 4.

Az 1956-os forradalom után 1957-ben jelent meg fehér borítóval az „Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben” címmel egy négykötetes, kommunista propagandasorozat, melyet a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának Tájékoztatási Hivatala jelentetett meg. Szerzői igazolni akarták, hogy 1956 október–novemberében ellenforradalom zajlott Magyarországon.

A Nagy Imre-kormány magatartása a Köztársaság téri pártház és a kerületi pártszervezetek elleni támadással kapcsolatban mégcsak nem is kétértelmű: Nagy Imre és társai egy szót sem ejtettek a pártot és a kommunistákat sújtó terrorcselekmények ellen. Ugyanakkor törvényesítették, „nemzetőrséggé" léptették elő a gyilkosok bandáit. A kormánynak ez a magatartása megzavarta a munkásokat és a kommunistákat. A párttagok, fegyelmezett emberek lévén, követték Nagy Imre utasításait, hiszen ő volt a kommunista párt egyik elismert vezetője, a kormány feje. Ez a „pártfegyelem" néhány napra megbénította a kommunistákat. Azt felismerték, hogy valahol árulás történt, de azt csak kevesen merték feltételezni, hogy a párt vezetői között vannak az árulók. Nagy Imre, Losonczy és társai, felhasználva a pártban és a kormányban betöltött vezetőszerepüket, megbénították a párt erejét és tétlenségre kárhoztatták az üzemek munkásait.
– ELLENFORRADALMI ERŐK A MAGYAR OKTÓBERI ESEMÉNYEKBEN II (Fehér könyv II)

A „Fehér könyvek” kiadásáról szóló MSZMP-határozat nem maradt fenn. A névtelenül közreadott brossúrasorozatot a vidéki eseményeket is bemutató fehér könyvek tették teljessé.

A fehér borítójú kötetek több beszámolót közöltek, fényképeket és sok írásos dokumentumot, nyugati lapkivonatokat, adatokat az ellenforradalmi események okozta veszteségekről, károkról, lincselésekről. Szerepeltek bennük az „ellenforradalom”-ban megölt kommunista áldozatok fényképei és életrajzi adatai.

A sajtóban kampányszerűen jelentek meg cikkek az „ellenforradalom” rémtetteiről. 1957. február 19-én megalakult a munkásőrség, elkezdődött a megtorlás.

A fehér könyvek szerkesztőbizottsága[szerkesztés]

  • Betlen Oszkár – az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének tudományos munkatársa
  • Darvasi István – az MSZMP agitprop osztályvezető helyettese
  • Fellegi Tamás
  • Lovas Márton
  • Nemes Dezső
  • Nemes János
  • Orbán László
  • Szirmai István – 1956. december 17-én vezetésével felállították a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Tájékoztatási Hivatalát.
Közben rólunk a VIII. kerületi emeletes házak ablakaiból felvételeket készítettek. Az én nyakamban és a társaim nyakában is géppisztoly volt. Ezeknek az alapján csinálták a Fehér könyveket Akkor nekem hosszú, fekete hajam volt. Mindig mozogtunk, szemtől szemben soha nem tudtak fényképet csinálni, mindig csak profilból. A hosszú fekete hajamat fújta a szél, hisz október volt, úgyhogy mindig csak félig tudtak lefényképezni. Ennek ellenére ezekből a „félig-fényképekből" akarták rám bizonyítani a vizsgálati fogságban a Fő utcában, hogy én egy prostituált vagyok, akinek „Japán" volt a beceneve.
– Hrozova Erzsébet: Akire lőnek, az visszalő[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szakolczai Attila: Az 1956-os forradalom történeteA szabadság napjai, mek.oszk.hu
  2. BUDAPESTI FELKELŐ CSOPORTOK - FOTÓ, server2001.rev.hu
  3. 1956 Hungarian Revolution in Photos Archiválva 2016. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, americanhungarianfederation.org
  4. Budapest 1956 Archiválva 2016. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, paolomorellostudio.com
  5. Budapest 1956 Archiválva 2016. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, paolomorellostudio.com
  6. Pesti utca - 1956 Válogatás fegyveres felkelők visszaemlékezéseiből, mek.oszk.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]