Ugrás a tartalomhoz

Facebook-Cambridge Analytica adatbotrány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Facebook-Cambridge Analytica adatbotrány esemény során a 2010-es években több millió Facebook-felhasználó személyes adatait gyűjtötte össze beleegyezésük nélkül a Cambridge Analytica brit tanácsadó cég, elsősorban azért, hogy politikai reklámozásra használják fel azokat.[1][a]

Az adatokat egy „This Is Your Digital Life” nevű alkalmazással gyűjtötték, amelyet Aleksandr Kogan adatkutató és cége, a Global Science Research fejlesztett ki 2013-ban.[2] Az alkalmazás egy kérdéssorozatból állt, amelynek célja a felhasználók pszichológiai profiljának kialakítása volt, és a Facebook Open Graph platformján keresztül összegyűjtötte a felhasználók Facebook-ismerőseinek személyes adatait.[2] Az alkalmazás akár 87 millió Facebook-profil adatait is begyűjtötte.[2] A Cambridge Analytica az adatokat arra használta fel, hogy elemzési segítséget nyújtson Ted Cruz és Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampányának.[3][4] A Cambridge Analyticát széles körben vádolták azzal is, hogy beavatkozott a Brexit-népszavazásba, bár a hivatalos vizsgálat elismerte, hogy a vállalat „néhány kezdeti megkeresésen túl” nem vett részt, és hogy „nem történt jelentős jogsértés”.[5][6]

Az adatokkal való visszaéléssel kapcsolatos információkat 2018-ban hozta nyilvánosságra Christopher Wylie, a Cambridge Analytica volt alkalmazottja a The Guardian és a The New York Times című lapoknak adott interjúiban.[7] 2018-ban a Facebook bocsánatot kért az adatgyűjtésben játszott szerepéért, és vezérigazgatója, Mark Zuckerberg tanúvallomást tett a kongresszus előtt.[7] 2019 júliusában bejelentették, hogy a Facebookot 5 milliárd dolláros bírsággal sújtja a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság az adatvédelem megsértése miatt.[8] 2019 októberében a Facebook beleegyezett, hogy 500 000 font bírságot fizet az Egyesült Királyság Információs Biztosának Hivatalának, amiért „súlyos kárveszélynek” tette ki a felhasználók adatait.[9] 2018 májusában a Cambridge Analytica csődeljárást jelentett be a 7. fejezet szerint.[10]

Más reklámügynökségek már évek óta alkalmazzák a pszichológiai célzás különböző formáit, és a Facebook 2012-ben szabadalmaztatott egy hasonló technológiát.[11] Mindazonáltal a Cambridge Analytica módszerei és nagy nyilvánosságot kapott ügyfelei - köztük Trump elnökválasztási kampánya és az Egyesült Királyság Leave.EU kampánya[12] - a pszichológiai célzás problémáit, amelyektől a tudósok már korábban is óvtak, a közvélemény figyelmébe ajánlották.[11] A botrány fokozott közérdeklődést váltott ki a magánélet és a közösségi média politikára gyakorolt hatása iránt. A #DeleteFacebook online mozgalom trendi lett a Twitteren.[13]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Chan, Rosalie. "The Cambridge Analytica whistleblower explains how the firm used Facebook data to sway elections". Business Insider. 2021. január 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. május 7.
  2. 1 2 3 Meredith, Sam (2018. április 10.). "Facebook-Cambridge Analytica: A timeline of the data hijacking scandal". CNBC (angol nyelven). 2018. október 19. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. május 8.
  3. ↑ Confessore, Nicholas (2018. április 4.). "Cambridge Analytica and Facebook: The Scandal and the Fallout So Far". The New York Times (amerikai angol nyelven). ISSN 0362-4331. 2020. október 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. május 8.
  4. ↑ Smith, Allan. "There's an open secret about Cambridge Analytica in the political world: It doesn't have the 'secret sauce' it claims". Business Insider. 2020. július 31. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. május 8.
  5. ↑ Kaminska, Izabella (2020. október 7.). "Cambridge Analytica probe finds no evidence it misused data to influence Brexit". The Financial Times (amerikai angol nyelven). 2021. január 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. október 21.
  6. ↑ "Cambridge Analytica 'not involved' in Brexit referendum, says watchdog". BBC (amerikai angol nyelven). 2020. október 7. 2020. október 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 21.
  7. 1 2 Ma, Alexandra; Gilbert, Ben. "Facebook understood how dangerous the Trump-linked data firm Cambridge Analytica could be much earlier than it previously said. Here's everything that's happened up until now". Business Insider. 2021. január 26. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. május 8.
  8. ↑ "Facebook to be fined $5bn for Cambridge Analytica privacy violations – reports". The Guardian. 2019. július 12. 2020. november 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. július 13.
  9. ↑ "Facebook agrees to pay Cambridge Analytica fine to UK". BBC (amerikai angol nyelven). 2019. október 30. 2019. október 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 21.
  10. ↑ "Cambridge Analytica files for bankruptcy in U.S. following Facebook debacle". Reuters. 2018. május 18. 2021. január 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. január 11.
  11. 1 2 Matz, Sandra; Appel, Ruth; Kosinski, Michal (2020. február). John, Leslie; Slepian, Michael; Tamir, Diana (eds.). "Privacy in the age of psychological targeting". Current Opinion in Psychology (angol nyelven). 31: 116–121. doi:10.1016/j.copsyc.2019.08.010. PMID 31563799. S2CID 202255877.
  12. ↑ "Cambridge Analytica did work for Leave. EU, emails confirm". The Guardian.
  13. ↑ Chen, Brian X. (2018. március 21.). "Want to #DeleteFacebook? You Can Try". The New York Times (amerikai angol nyelven). ISSN 0362-4331. 2021. január 30. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. május 8.

Megjegyzés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Bár a felhasználók az OAuth2 segítségével beleegyezésüket adták az alkalmazáshoz, ez nem volt tájékozott beleegyezés a politikai reklámozásra való felhasználás tekintetében.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Facebook-Cambridge_Analytica_adatbotrány&oldid=27599831”