Fára József
| Fára József | |
| Született | 1884. december 2.[1] Gyulafehérvár |
| Elhunyt | 1958. július 12. (73 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Erzsébet Tudományegyetem (–1926) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fára József (Gyulafehérvár, 1884. december 2. – Budapest, 1958. július 12.[3][4]) tanár, történész, levéltáros.
Életpályája[szerkesztés]
Apja Gyulafehérváron dolgozott, de József születése után saját szülőfalujába, a közeli Borbándra költözött a család, ahol a fiú a gyerekkorát töltötte és az elemi iskolát is ott végezte. 1894-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a Gyulafehérvári Római Katolikus Főgimnáziumban, ahol 1902-ben érettségi vizsgát tett.
Felsőfokú tanulmányait a Gyulafehérvári Püspöki Papnevelő Intézetben kezdte el 1903. szeptember 1-jén, azonban 1904. január 5-én kilépett a teológiáról. 1904. január 18-án beiratkozott a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészeti-, nyelv- és történettudományi Karára, a történelem-földrajz szak I. évfolyam II. félévére. Tanulmányai befejeztével 1908. június 26-án állították ki abszolutóriumát, vagyis végbizonyítványát.[5]
1914. július 7-én a Magyar (Királyi) Országos Levéltárban letette a vármegyei és városi köztörvényhatósági fő- és allevéltárnoki képesítést.[6] Zala vármegye főispánja 1917. március 1-jén kelt levelében értesítette Fára Józsefet arról, hogy a vármegye levéltárosává nevezte ki. Ezt a levelet a Sopron megyei Fülesre kézbesítették, ahol ekkor nevelőtanárként szolgált a gróf Zichy-Meskó családnál. A törzskönyvi lapja alapján a Zala vármegye levéltárnoki hivatali esküjét 1917. március 15-én tette le, a jegyzőkönyv szerint pedig április 12-én vette át hivatalát Kolbenschlag Béla vármegyei főjegyzőtől.[7]
Tudományos fokozatát 1926-ban szerezte meg a pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetemen, amelynek jogutódja a Pécsi Tudományegyetem.
1938 után Pest vármegye főlevéltárosa volt. 1948–1953 között a Levéltárak Országos Központjának tudományos munkatársaként dolgozott.
Munkássága[szerkesztés]
Zala vármegye történetének sok ismeretlen részletét találta meg és dolgozta fel. Szakmunkát írt a zalai levéltárról, foglalkozott a balatoni várakkal, a megyeszékhely történetével, Zalaegerszeg városával, a Balatonfüredi Színház történetével és sok más történeti, valamint kulturális témával. Írásai szakfolyóiratokban és a Zala megyei Újságban jelentek meg. Kezdeményezője volt a Göcsej-kutatásnak; gyűjteményével lerakta alapjait a zalaegerszegi Göcseji Múzeumnak. Vezető szerepe volt a tihanyi népművészeti ház berendezésében is. Részt vett a magyar parasztság történetének kutatásában, a parasztvármegye történetével foglalkozva.
Temetése a Farkasréti temetőben volt.[3] Sírhelyét felszámoltak.[8]
Családja[szerkesztés]
Szülei Fára György és Timisán Mária voltak. A családban összesen nyolc gyermek született, elsőként József. 1920-ban, Fülesden házasságot kötött Mersits Johannával.[4] Öt gyermekük született: Magda, Éva, Janka, József és Zsófi.[3]
Művei[szerkesztés]
- A balatonfüredi színház megalapítása és működésének első évtizedei (Zalaegerszeg, 1925)
- Zalaegerszeg és a Göcsej részletes kalauza (Budapest, 1934)
- Zala vármegye levéltára (Budapest, 1937)
- Muraköz történetének rövid foglalata (Szombathely, 1942)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04071.htm, Fára József, 2017. október 9.
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ a b c Gyászjelentése
- ↑ a b Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1571/1958. folyószám alatt.
- ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Fára József iratai P 2259 – Leckekönyv, 1952. augusztus 21. 1. doboz, 1. tétel, 2. pallium. – Fára József egyetemi végzettségével kapcsolatban a korábban kiadott életrajzi lexikonok meglehetősen pontatlanok. A Magyar Életrajzi Lexikon [(MÉL) (Főszerk. Kenyeres Ágnes) I. köt. Budapest, 1967. 463-464. p.] szerint Pécsen, 1906-ban szerzett bölcsészdoktori diplomát. Ezt a hibás adatot vette át a Zalai életrajzi kislexikon [3. jav. bőv. kiad. (Szerk. Fatér Bernadett et al.) Zalaegerszeg, 2005., 86. p.] is. Pécsen akkoriban nem is volt egyetem, hanem csak Trianon után, a frissen alapított pozsonyi egyetem odatelepítésével indult meg a húszas évek elején fokozatosan az egyetemi oktatás. Zala vármegye feltámadása Trianon után. Zalai fejek. [(Sajtó alá rend. Békássy Jenő) Budapest, 1930., 159. p.] c. munka, valamint a Révai Új Lexikona [VI. köt. Főszerk. Kollega Tarsoly István) Szekszárd, 2000., 724. p.] a kolozsvári egyetemet nevezi meg ugyan a tanulmányok helyszíneként, de ugyancsak 1906-ra téve a – a minőségében szintén rosszul meghatározott – bölcsészdoktori diploma megszerzését.
- ↑ MNL OL P 2259 – Bizonyítvány, 1914. július 7.
- ↑ Káli Csaba: Zala vármegye levéltárnokai 1939 előtt. In: Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2006. 101. p.
- ↑ A Farkasréti temető felszámolt síremlékeinek válogatott jegyzéke
Források[szerkesztés]
- Zalai Gyűjtemény 73: Fára József főlevéltárnok emlékezete. Szerk. Erős Krisztina. (hely nélkül): Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltár. 2013.
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Veszprém megyei életrajzi lexikon
- Magyar Színházművészeti Lexikon
- magyar_irok_elete_munkai_VIIIkot.pdf Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
További információk[szerkesztés]
- Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerkesztő: Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
- Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Zalai életrajzi kislexikon. Szerkesztette: Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
- Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerkesztette: Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.