Euthüdémosz (filozófus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Euthüdémosz
SzületettI. e. 5. század
Híosz
ElhunytI. e. 5. század vagy I. e. 4. század
Foglalkozásafilozófus
Filozófusi pályafutása
görög szofizmus
I. e. 5. század
Iskola/Irányzatszofizmus
SablonWikidataSegítség

Euthüdémosz (Híosz, I. e. 5. századI. e. 5. század vagy I. e. 4. század) görög szofista filozófus.

Pályafutása[szerkesztés]

Neve elsősorban Platón róla elnevezett dialógusából ismert, amelynek cselekménye I. e. 421 és I. e. 415 között játszódik.[1] Platón Euthüdémoszról és testvéréről, a szintén szofista filozófus, Dionüszodóroszról azt írja, hogy először hadi művészeteket, majd szónoklatot és bíróságibeszéd-írást tanítottak, most pedig az erényre oktatnak. „Kiművelték magukat a küzdelemnek abban a fajtájában is, amelyet eddig nem űztek, úgyhogy senki se tudna megmérkőzni velük, olyan ügyesek lettek a szóharcban és abban, hogy az éppen elhangzó beszédet – akár hamis az, akár igaz, egyaránt – megcáfolják”, mondja Szókratész barátjának, Kritónnak (272 a).[2] A dialógus gy mutatja be őket, mint olyan vitatkozókat, akik a nyilvánvalóan értelmetlen érvektől sem riadnak vissza annak érdekében, hogy nevetségessé tegyék beszélgetőtársukat.[1] Euthüdémosz munkái nem maradtak fenn.

Egyik szofizmájáról Arisztotelész is megemlékezett Rétorika című munkájában. A látszatentimémák között említette meg Euthümédesz egyik bizonyítását, amikor a filozófus két külön álló igazságból levont egy hamis következtetéstː „Ilyen érvvel bizonyított például Euthümédoszː az illető tudta, hogy a háromevezős Peiraieuszban van, mert ismerte a hajót és Peiraieuszt is” (1401a).[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Steiger 132-133. oldal
  2. Platón 58. oldal
  3. Arisztotelész 133. oldal

Források[szerkesztés]