Dionüszodórosz
| Dionüszodórosz | |
| Született | Διονυσόδωρος I. e. 5. század Híosz |
| Elhunyt | I. e. 5. század vagy I. e. 4. század |
| Foglalkozása | matematikus |
| Filozófusi pályafutása | |
| görög szofizmus I. e. 5. század | |
| Iskola/Irányzat | szofizmus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dionüszodórosz (I. e. 5. század) görög szofista, Euthüdémosz testvére volt.
Élete[szerkesztés]
Dionüszodórosz Platón Euthüdémosz című dialógusának egyik szereplője, a címben szereplő szofista hasonló foglalkozású fivére. A mű cselekménye I. e. 421 és I. e. 415 között játszódik.[1]
Szókratész úgy mutatja be őket, hogy Híoszról származnak, majd áttelepültek Thurioiba, ahonnan el kellett menekülniük.[2] Először hadi művészeteket, majd szónoklatot és bíróságibeszéd-írást tanítottak, most pedig az erényre oktatnak. „Kiművelték magukat a küzdelemnek abban a fajtájában is, amelyet eddig nem űztek, úgyhogy senki se tudna megmérkőzni velük, olyan ügyesek lettek a szóharcban és abban, hogy az éppen elhangzó beszédet – akár hamis az, akár igaz, egyaránt – megcáfolják”, mondja Szókratész barátjának, Kritónnak (272 a).[3] Platón Euthüdémoszt és Dionüszodóroszt úgy mutatja be, mint olyan vitatkozókat, akik a nyilvánvalóan értelmetlen érvektől sem riadnak vissza annak érdekében, hogy nevetségessé tegyék beszélgetőtársukat.[1]
Dionüszodürosz megjelenik Xenophón Emlékeim Szókratészról című munkájában is. A harmadik könyv első fejezete azzal kezdődik, hogy Dionüszodórosz feltűnik Athénban, és azt hirdeti, bárkit megtanít a hadvezéri mesterségre.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Platón: Platón. Euthüdémosz, Kharmidész. Euthüdémosz. Atlantisz (2006). ISBN 963 9165 88 3
- ↑ Steiger: Steiger Kornél. Utószó, Kharmidész. Euthüdémosz. Atlantisz (2006). ISBN 963 9165 88 3
- ↑ Xenophón: Xenophón. Emlékeim Szókratészról, Filozófiai és egyéb írásai. Osiris Kiadó (2003). ISBN 963 389 496 4
