Etruszk naptár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az etruszk holdnaptár lehetett Etruria és Latium legkorábbi naptára. Erre a hónap közepét jelölő itus szó eredetéből lehet következtetni: a szó „t” mássalhangzója nagyon valószínűvé teszi annak etruszk eredetét (az etruszk nyelvben ismeretlenek voltak a zöngés mássalhangzók), amely csak a latin nyelvbe átkerülve vette fel az idus alakot. Emellett valószínűsíthető, hogy a július (quinctilis), augusztus (sextilis), szeptember, október, november, december római kori latin nevei, amelyek a hónapokat a régi tíz hónapra alapuló holdnaptár rendszerében jelölték, eredetileg etruszkból származó tükörfordítások voltak. Ugyanígy elképzelhető, hogy április hónap neve Aphrodité istennő nevének lerövidített görög változatából került az etruszkba, mivel a hagyomány szerint április Aphrodité istennő hónapja volt, és a görög "ph" → etruszk "p" szabályos fonetikai megfelelés, mint több ezer lelet bizonyítja. Róma eredeti régi naptára szerint az év tíz hónapból és 304 napból állt, és ezt a hagyomány szerint a szabin származású Numa Pompilius változtatta meg. A két új hónap, Ianuarius és Februarius, valamint a szökőhónapok beiktatásával a holdévet és a napévet 365 nappal összhangba hozta. Ez az ún. Numa-féle naptár azonban nagy bizonyossággal csak a Kr. e. 5. század után lett használatos.

Feltételezett etruszk hónapnevek[szerkesztés]

  • március - velitanus
  • április - apris ?
  • május - amphilus
  • június - aclus
  • július - traneus
  • augusztus - ?
  • szeptember - celius
  • október - xofer
  • november - ?
  • december - ?

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Etruszk naptár témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

  • Luciana Aigner-Foresti: Die Etrusker und das frühe Rom. 2003 Darmstadt
  • Camporeale, G: Die Etrusker: Geschichte und Kultur eines rätselhaften Volkes. Düsseldorf 2003
  • Cornell, T.J., The Beginning of Rome. Italy and Rome from the Bronze Age to the Punic Wars. (c. 1000 - 264 B.C.), London - New York 1995
  • Kolb, F., Rom. Die Geschichte der Stadt in der Antike, München 2002
  • Kuhoff, V., "La Grande Roma dei Tarquini" Die früheste Expansion des römischen Staates im Widerstreit zwischen literarischer Überlieferung und historischer Wahrscheinlichkeit, Augsburg 1995
  • Pallottino, M., Origini e storia primitiva di Roma, Milano 1993

Irodalom[szerkesztés]

  • Die Etrusker - Eine populationsgenetische Studie. In: Günter Hauska (Kiadó): Gene, Sprachen und ihre Evolution. Universitätsverlag, Regensburg 2005 ISBN 3-930480-46-8
  • The mystery of Etruscan origins - novel clues from Bos taurus mitochondrial DNA. In: Proceedings of the Royal Society of London B. Nr. 274, London 2007 ISSN 0080-4649
  • Graeme Barker, Tom Rasmussen: The Etruscans. Wiley-Blackwell, Oxford 1998, ISBN 0-631-22038-0
  • Nancy Thomson de Grummond: Etruscan Myth. Sacred History and Legend. University Museum Publishing, Baltimore 2006, ISBN 1-931707-86-3
  • Carmine Ampolo: Early Rome and the Etruscans. Fontana, London 2004, ISBN 0-006-86259-4.
  • Giovannangelo Camporeale: Die Etrusker. Geschichte und Kultur. Artemis & Winkler, Düsseldorf 2003, ISBN 3-7608-2300-9.
  • Mauro Cristofani (Kiadó): Die Etrusker. Geheimnisvolle Kultur im antiken Italien. Belser, Stuttgart 2006, ISBN 3-7630-2270-8.
  • Franco Falchetti, Antonella Romualdi: Die Etrusker. Theiss, Stuttgart 2001. ISBN 3-8062-1630-4.
  • Sybille Haynes: Kulturgeschichte der Etrusker. Zabern, Mainz 2005, ISBN 3-8053-3381-1.
  • Heurgon: Heurgon, Jacques. Daily Life of the Etruscans. London: Phoenix Press. ISBN 1 84212 592 3 (2002) 
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap