Etnikai földrajz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Európa nyelvi térképe

Az etnikai földrajz a társadalomföldrajz részterülete, azon belül a népességföldrajz egyik önálló ága. A népesség etnikai és anyanyelvi megoszlásával, kulturális hovatartozásával, a különböző földrészek és országok etnikai összetételével foglalkozik. A népesség etnikai és nyelvi megosztottsága a népesség strukturálódásának egyik legfontosabb összetevője.

Története[szerkesztés]

Leíró jellegű etnikai ismeretek már az ókorban megjelentek, melyek egy adott népcsoport becsült méretére, egy terület nyelvére vonatkoztak. A modern értelemben vett etnikai földrajz egészen későn, csak a 20. század első felében jelent meg. Az Egyesült Államok városainak a területi-társadalmi keveredésében ekkor már végeztek ilyen jellegű kutatásokat, melyek a mai napig nagy jelentőséggel bírnak.[1] Közép-Európában pedig az I. világháborút követő békeszerződések és azok felülvizsgálatai indították el a különböző kutatásokat.[2] Teleki Pál híres vörös térképe is ebben az időben készült, ami az 1910-es népszámlálás nemzetiségi megoszlását tartalmazza Magyarország területén.[3] A II. világháborút követően Európa két felében eltérő utat jártak be az etnikai vizsgálatok. Kelet-Közép-Európában nem végeztek ezzel kapcsolatban alapos tanulmányokat, legfeljebb a többnemzetiségű államokban (Jugoszlávia, Szovjetunió) voltak felmérések a nemzetiségi összetételről. Nyugaton ebben az időben módszertanilag, területileg és tematikailag (migráció, vendégmunkások) is megújultak a kutatások. Magyarországon 1990 után vette kezdetét újra az etnikai-nemzetiségi kutatás, de sok esetben csak leíró jelleggel és a mély összefüggéseket, kapcsolatokat kevésbé megállapítva.[4]

Fogalomrendszere[szerkesztés]

Az etnikai földrajz alapját az etnikum adja, ami a görög etnosz (nép) szóból eredeztethető. Az etnikum emberek csoportjait jelöli, akiket összeköt a közös történelem, az identitás, a kultúra és a nyelv, amely biztosítja a csoporton belüli kommunikációt és interakciót. Alapvetően különbözik a nemzet fogalmától, amely egy adott területen élő azonos jogállású emberek csoportjait jelentette a történelem során. A modern nemzet fogalma már inkább politikai értelemben használatos. Nyugat-Európában az ország területén élő, azonos állampolgársággal rendelkező emberek összessége, míg Kelet-Európában a nemzetiségi hovatartozás a meghatározó. Ennek értelmében a nemzet részének tekintik azokat is, akik nem az anyaországban élnek.[2] Nyugaton a nemzetiség inkább állampolgárságot jelent, ezzel szemben Kelet-Közép-Európában elsősorban mint nemzeti kisebbség van jelen a köztudatban és az adott ország területén élő, de nem a többséghez tartozó egyének csoportjait jelöli.[5] Az etnikai határ nem minden esetben követi az államhatárt és egy másik ország területén élő eltérő nyelvű emberek csoportjait etnikai vagy nemzeti kisebbségeknek nevezzük.[6] Ugyanakkor egy adott országon belül is élhetnek eltérő etnikumú emberek. Erre jó példa Belgium, ahol a holland nyelv helyi változatát beszélő flamandok és a francia anyanyelvű vallonok területileg élesen elkülönülnek egymástól.[7] De léteznek vegyes etnikumú, multietnikus területek is, amire példákat elsősorban a nyugati világ nagyvárosaiban találunk.[8] Az etnikai kisebbség a nemzeti kisebbség olyan esete, amikor az adott népcsoport nem rendelkezik anyaországgal. Ezzel szemben Nyugat-Európában az etnikai kisebbség kifejezést használják minden eltérő nyelvet beszélő kisebbségre, függetlenül az anyaország meglététől.[9]

Tárgya[szerkesztés]

  • az etnikai földrajz és a nyelvek regionalitása;
  • az etnikai földrajz helyzete a különböző kontinenseken és régiókban;
  • az etnikai földrajz kutatásai etnikumok, nemzetiségek, rasszok és beszélt nyelvek szempontjából;
  • etnikumok kialakulása és térbeli változása, szétterjedésének és térbeli elterjedésének földrajzi sajátosságai
  • a beszélt nyelvek és írásrendszerek földrajzi elterjedése;
  • az etnikai földrajz hatása a gazdasági-társadalmi folyamatokra;
  • az etnikai földrajz hatása a demográfia alakulására (migráció, természetes szaporodás/fogyás);

Kutatások[szerkesztés]

A népesség nyelvi és etnikai vizsgálatához a különböző adatbázisok szolgálnak segítségül.[10] Az időközönként megtartott népszámlálások adatai is felhasználásra kerülnek, azonban ez országonként eltérő és sok esetben csak becslésekre lehet támaszkodni.[11]

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Race and ethnicity across the nation”, edition.cnn.com, 2021. augusztus 12. (Hozzáférés ideje: 2023. április 21.) 
  2. a b European nations and regions”, eurominority.eu, 2020. április 1. (Hozzáférés ideje: 2023. április 21.) 
  3. A Vörös térkép”, rubicon.hu (Hozzáférés ideje: 2023. április 21.) 
  4. Bajmócy (2009), 7-8. old.
  5. Bajmócy (2009), 9-10. old.
  6. Európa őshonos nemzeti kisebbségei”, fuen.org (Hozzáférés ideje: 2023. április 21.) 
  7. European languages”, eurominority.eu, 2020. április 1. (Hozzáférés ideje: 2023. április 21.) 
  8. The Most Multicultural Cities in the World”, theculturetrip.com, 2022. október 20. (Hozzáférés ideje: 2023. április 21.) 
  9. List of ethnic groups”, ethnicity-facts-figures.service.gov.uk (Hozzáférés ideje: 2023. április 21.) 
  10. Database - Population and demography - Eurostat”, ec.europa.eu (Hozzáférés ideje: 2023. április 21.) 
  11. Bajmócy (2009), 13. old.

Források[szerkesztés]

  • Bajmócy Péter: Általános etnikai és vallásföldrajz, JATEPress, Szeged 2009.