Erdős Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdős Géza
Született1910. szeptember 27.
Budapest
Elhunyt1964. december 31. (54 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafestőművész
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (1958)
SablonWikidataSegítség

Erdős Géza (Budapest, 1910. szeptember 27.[1] – Budapest, 1964. december 31.) festőművész, tanár.

Pályafutása[szerkesztés]

Erdős Géza Rezső (1877–1936) tanító és Hogl Mária Franciska (1879–1946) tanítónő fia.[2] 1928 és 1933 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Bosznay István tanította. 1935–37-ben Rudnay Gyula tanársegédeként dolgozott, s egyúttal ugyanott a mesterképzést is elvégezte. 1933-tól a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban is kiállította képeit. Csoportos tárlata volt 1948-ban a Fényes Adolf Teremben és 1957-ben az Ernst Múzeumban. 1938-tól 1957-ig középiskolai tanár, 1957-től egészen haláláig volt a Képző- és Iparművészeti Gimnázium oktatója. Művei főként impresszionista jellegű tájképek és figurális kompozíciók. Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.

Kiállításai[szerkesztés]

Egyéni kiállítások[szerkesztés]

  • Műbarát (1942)
  • Népművelési Központ (1948)
  • Derkovits Terem, Budapest (1958)
  • Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest (1959)

Művek közgyűjteményekben[szerkesztés]

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]