Erber György
| Erber György | |
| Született | 1660. szeptember 20.[1] Kočevje |
| Elhunyt | 1715. május 15. (54 évesen) Buda |
| Állampolgársága | Habsburg Birodalom |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | pestis |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Erber György (Kočevje, 1660. szeptember 20. – Buda, 1715. május 15.) német jezsuita pap, tanár.
Élete[szerkesztés]
16 éves korában lépett a rendbe; letette a negyedik fogadalmat. Miután a bölcseletet és teológiát Görzben, Linzben és Passauban több évig tanította; térítőnek ment Kelet-Indiába; onnét visszatért és mikor Magyarországban a pestis uralkodott, ide kívánkozott és Budán rektor lett. Azonban a pestisbe esett katonák között többször megfordulván, ő is pestist kapott, s elhunyt.
Munkái[szerkesztés]
- Fasciculus Rubricarum utriusque Juris. Lincii, 1713.
- Discursus de legum acceptione. Uo. 1713.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Scriptores Provinciae Austriacae Societatis Jesu (1855) 74. old.