Enki Bilal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Enki Bilal
Enki Bilal 20100328 Salon du livre de Paris 5.jpg
Született Enes Bilalovic
1951. november 7. (68 éves)
Belgrád, Jugoszlávia)
Állampolgársága francia
Nemzetisége francia
Foglalkozása képregényrajzoló,író,rendező
Kitüntetései
  • Officier des Arts et des Lettres
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja
  • grand prix de la ville d'Angoulême (1987)

A Wikimédia Commons tartalmaz Enki Bilal témájú médiaállományokat.

Enki Bilal született Enes Bilalovic, (Belgrád, Jugoszlávia, 1951. november 7. –) bosnyák származású francia képregényrajzoló. Az általa jegyzett Nikopol-trilógia és a Szörny-tetralógia az elmúlt évtizedek kiemelkedő sci-fi képregényei közé tartoznak. 1987-ben az Angoulême-i nemzetközi képregényfesztiválon a város nagydíjának a nyertese lett.

Pályafutása[szerkesztés]

Enes Bilal bosnyák apa és cseh anya fiaként Belgrádban látta meg a napvilágot. Kitörölhetetlen emléket jelentett számára az egyik helyi „bioszkóp”, és gyerekszínészként szerepet is kapott egy jugoszláv filmben. Tízéves volt, amikor a már Franciaországban dolgozó apa után indult a család, amihez váratlan segítséget nyújtott a Bilalék lakásával szemező tanítónő, és funkcionárius férjével elintéztette a kivándorláshoz szükséges elintézendőket.

Párizsban fedezte fel a legszebb időszakába belépő francia képregényt, és 20 évesen bátran beköszöntött rajzaival a Pilote szerkesztőségébe. Ekkor még eltanácsolták, ám egy évvel később – amelyet az Ecole des Beaux-Arts-on töltött – már megnyerte ugyanennek a lapnak a pályázatát, és 'A csillagok hívása' című rövid képregénye itt jelent meg 1972-ben.

Pierre Christin bölcs tanácsokkal mozdította előre grafikusi fejlődését. Azt mondta neki, hogy remek a fantáziája, de nem figyel oda eléggé az életre. Vonatra szálltak, végigjárták mindazokat a tájakat, amelyek közös munkáik hátteréül szolgáltak, ennek köszönhetően érlelődött ki a jellegzetes Bilal-stílus.

Bilal első saját sorozata 1980-ban indult útjára. A 'Halhatatlanok vására', avagy a Nikopol-trilógia első része osztatlan elismerést hozott szerzőjének. 'A csapdanő' (főszerepben egy Jill Bioskop nevű lánnyal) 1986-ban, a Lire irodalmi magazin által az év legjobb könyvének választott 'Hideg egyenlítő' 1993-ban került a boltokba. Az első két részből ő maga rendezett filmet 2004-ben.

Már korábban is dolgozott a filmszakmában, főleg Alain Resnais-vel, akinek "Az élet kész regény" című filmjéhez ő tervezte a díszleteket és a jelmezeket. A Magyarországon is bemutatott "Halhatatlanok"-at megelőzően két filmet is rendezett.

Rajzolt címlapokat egy Jules Verne-sorozathoz, és két bélyeget tervezett a francia postának, 1988-ban és 2006-ban.

Válogatott képregényei[szerkesztés]

Nikopol-trilógia[szerkesztés]

  • La Foire aux immortels, 1980.
  • La Femme piège, 1986.
  • Froid Équateur, 1992.

Szörny-tetralógia[szerkesztés]

  • Le Sommeil du monstre, 1998. (magyarul: A szörny ébredése, Titkos Fiók 2006, fordította Szalmási Szilárd)
  • 32 Décembre, 2003. (magyarul: December 32. Második felvonás, Titkos Fiók 2008, fordította Szalmási Szilárd)
  • Rendez-vous à Paris, 2006. (magyarul: Párizsi randevú, Titkos Fiók 2009, fordította Szalmási Szilárd)
  • Quatre?, 2007. (magyarul: Négy?, Titkos Fiók 2010, fordította Szalmási Szilárd)

Egyéb[szerkesztés]

Filmrendezései[szerkesztés]

  • Bunker Palace Hôtel (1989)
  • Tykho Moon (1996)
  • Immortel (Halhatatlanok, 2004)

Források[szerkesztés]