Endrei Ákos
Endrei Ákos | |
Született | Engel Árpád 1860. április 22. Hódmezővásárhely |
Elhunyt | 1918. március 28. (57 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Endrei Ákos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Endrei Ákos (Hódmezővásárhely, 1860. április 22. – Budapest, 1918. március 28.)[2] tanár, író.
Élete
[szerkesztés]Engel Sándor és Rappoch Eleonóra fia. Iskoláit szülővárosában, a református főgimnáziumban 1877-ben végezte; azután a budapesti egyetemen filológiát hallgatott és 1883-ban tanári vizsgát tett. 1884-től 1887-ig a vágújhelyi reáliskolánál, 1887-től 1892-ig a csurgói református főgimnáziumban volt tanár és 1892-től a brassói állami főreáliskolánál működott. 1894 és 1909 között a kaposvári állami főgimnáziumban tanított. 1909-ben Budapestre helyezték át. Ő írta az első direkt módszerű négykötetes német nyelvkönyvet. Felesége Poppel Lujza volt.
Tagja volt az Erdélyi Múzeumegyletnek, a Philológiai Társaságnak, Paedagógiai Társaságnak és a Berzsenyi Irodalmi Társaságnak.
Munkái
[szerkesztés]- Német stilusgyakorlatok a középiskolák felsőbb oszt. számára. (Budapest, 1891) (Ism. Dunántuli Prot. Lap 38. sz.)
- Zrinyiász-kommentár (1900)
- Kölcsey szónoklatának magyarázata (1902)
- A Kuruc-költészet epikája (1903)
- Erkölcsi nevelés a középiskolai tanítással kapcsolatban (Budapest, 1905)
- Német balladák és románcok (1909)
- A magyar középiskola és válsága (1911)
- Az iskolák demokratizálása (Budapest, 1917)
- A magyar irodalom története a fontosabb művek tartalmi ismertetésével (Budapest, é. n.)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 226. o. Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928. 45-46. old.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest: Győző Andor kiadása. 1927.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Budapest], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939].
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Somogyi életrajzi kislexikon. Összeáll. Hódossy Ferencné, Hajdó Lászlóné. 2. bőv. kiad. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár-Somogy Megyei Pedagógiai Intézet, 1981.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.