Endrei Ákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Endrei Ákos
SzületettEngel Árpád
1860. április 22.
Hódmezővásárhely
Elhunyt1918. március 28. (57 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • író
  • tanár
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Endrei Ákos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Endrei Ákos (Hódmezővásárhely, 1860. április 22.Budapest, 1918. március 28.)[2] tanár, író.

Élete[szerkesztés]

Engel Sándor és Rappoch Eleonóra fia. Iskoláit szülővárosában, a református főgimnáziumban 1877-ben végezte; azután a budapesti egyetemen filológiát hallgatott és 1883-ban tanári vizsgát tett. 1884-től 1887-ig a vágújhelyi reáliskolánál, 1887-től 1892-ig a csurgói református főgimnáziumban volt tanár és 1892-től a brassói állami főreáliskolánál működott. 1894 és 1909 között a kaposvári állami főgimnáziumban tanított. 1909-ben Budapestre helyezték át. Ő írta az első direkt módszerű négykötetes német nyelvkönyvet. Felesége Poppel Lujza volt.

Tagja volt az Erdélyi Múzeumegyletnek, a Philológiai Társaságnak, Paedagógiai Társaságnak és a Berzsenyi Irodalmi Társaságnak.

Munkái[szerkesztés]

  • Német stilusgyakorlatok a középiskolák felsőbb oszt. számára. (Budapest, 1891) (Ism. Dunántuli Prot. Lap 38. sz.)
  • Zrinyiász-kommentár (1900)
  • Kölcsey szónoklatának magyarázata (1902)
  • A Kuruc-költészet epikája (1903)
  • Erkölcsi nevelés a középiskolai tanítással kapcsolatban (Budapest, 1905)
  • Német balladák és románcok (1909)
  • A magyar középiskola és válsága (1911)
  • Az iskolák demokratizálása (Budapest, 1917)
  • A magyar irodalom története a fontosabb művek tartalmi ismertetésével (Budapest, é. n.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest: Győző Andor kiadása. 1927.  
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Budapest], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939].
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
  • Somogyi életrajzi kislexikon. Összeáll. Hódossy Ferencné, Hajdó Lászlóné. 2. bőv. kiad. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár-Somogy Megyei Pedagógiai Intézet, 1981.
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
  • Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.