Elek Oszkár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elek Oszkár
SzületettEngel Oszkár
1880. február 4.[1]
Szolnok[1]
Elhunyt1945. június 17. (65 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaRothschild Margit
(h. 1906–?)
Csetényi Erzsébet
(h. 1925–1945)
SzüleiEngel Sámuel
Steiner Katalin
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1902)
SablonWikidataSegítség

Elek Oszkár, született Engel Oszkár (Szolnok, 1880. február 4.[2]Budapest, 1945. június 17.)[3] budapesti állami gimnáziumi igazgató, irodalomtörténész.

Életpályája[szerkesztés]

Engel Sámuel és Steiner Katalin fiaként született izraelita családban. 1902-ben a Budapesti Tudományegyetemen magyar–francia szakos tanári oklevelet szerzett. Aradon, Sümegen (1903), Egerben tanított, majd nyugdíjazásáig Budapesten a Kemény Zsigmond nevét viselő reáliskolában. Irodalomtörténeti tanulmányaiban főképp a külföldi íróknak a magyar írókra tett hatását kutatta sikerrel. (Skót és angol hatás Arany János balladáiban. Irodalomtörténet. 1912. évfolyam).

Családja[szerkesztés]

1906. december 23-án házasságot kötött Rothschild Ármin kereskedő és Détsy Linka lányával, Margittal.[4] Első feleségétől elvált. 1925. június 27-én ismét házasságot kötött. Második felesége Csetényi József és Fodor Fruzsina lánya, Erzsébet volt.[5]

Elek Tibor (1910–1972) matematikus, filozófus apja.

Művei[szerkesztés]

  • Petrarca hatása a Pleiade költőire (Budapest, 1902)
  • A „Karthausi” és forrásai (Budapest, 1934)
  • Savoyai Jenő a francia költészetben (Budapest, 1939)
  • Don Juan mondája Kisfaludy Károly Karácsonyéjében (Budapest, 1943)
  • Ágis tragédiája (posztumusz, Budapest, 1957)
  • Magyarok első említése az angol epikában (posztumusz, Budapest, 1962)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]