Einsatzgruppen-per

Einsatzgruppen-per

A Wikimédia Commons tartalmaz Einsatzgruppen-per témájú médiaállományokat.

Sablon • Wikidata • Segítség

Az Einsatzgruppen-per (hivatalos alakban The United States of America vs. Otto Ohlendorf, et al.) Nürnbergben, 1947. szeptember 29. és 1948. április 10. között lezajlott bírósági tárgyalás volt, amely során a második világháború alatt elkövetett emberiség elleni bűncselekményekkel, háborús bűnökkel, illetve bűnszervezetben való részvétellel vádoltak meg 24 SS-tisztet, mint az Einsatzgruppe-különítmények és az SD vezető beosztású tagjait. A vádlottak közt volt Otto Ohlendorf, az ún. Einsatzgruppen D alakulat vezetője, aki egymaga 90 000 ember meggyilkolásáért volt felelős.

A per folyamán összesen 14 embert ítéltek halálra, ebből végül csak négyet végeztek ki ténylegesen akasztással (köztük Ohlendorfot), a többiek büntetését 1951-ben különböző hosszúságú börtönbüntetésre enyhítették, legkésőbb 1958-ig pedig egységesen szabadon bocsátották őket.

A per főügyésze amerikai részről Ben Ferencz volt, akinek ez volt az első ügye.

A vádak

A per három vádpontban tárgyalta ki a 24 vezető beosztású tiszt részvételét a háború alatt elkövetett bűnök vonatkozásában:

1. Emberiség elleni bűncselekmények: üldöztetés faji, vallási vagy politikai alapon, emberek begyűjtése, kínzása, meggyilkolása és szervezett kiirtása, valamint más bűncselekmények.
2. Háborús bűncselekmények, továbbá szükségtelen pusztítás.
3. Bűnszervezetben való részvétel: hivatal betöltése olyan szervezetekben, mint az SS, az SD vagy a Gestapo, melyeket a Nürnbergi per folyamán bűnszervezeteknek nyilvánítottak.

A vádlottak és ítéleteik

Név	Kép	Betöltött pozíció	Ítélet	Végrehajtott büntetés (1951)
Otto Ohlendorf		SS-Gruppenführer; SD-tag; az Einsatzgruppe D parancsnoka	kötél általi halál	1951. június 7-én kivégezték
Heinz Jost		SS-Brigadeführer; SD-tag; az Einsatzgruppe A parancsnoka	életfogytiglani börtönbüntetés	10 év börtönre módosítva; 1951 decemberében szabadon engedték; 1964-ben halt meg
Erich Naumann		SS-Brigadeführer; SD-tag; az Einsatzgruppe B parancsnoka	kötél általi halál	1951. június 7-én kivégezték
Otto Rasch		SS-Brigadeführer; SD- és Gestapo-tag; az Einsatzgruppe C parancsnoka	egészségügyi okok miatt 1948. február 5-én kivonták a tárgyalás alól; 1948. november 1-jén meghalt	−
Erwin Schulz		SS-Brigadeführer; Gestapo-tag; az Einsatzgruppe C Einsatzkommando 5 ágának parancsnoka	20 év börtön	15 év börtönre módosítva; 1954. január 9-én szabadon engedték; 1981-ben halt meg
Franz Six		SS-Brigadeführer; SD-tag; az Einsatzgruppe B Vorkommando Moskau ágának parancsnoka	20 év börtön	10 év börtönre módosítva; 1952 októberében szabadon engedték; 1975-ben halt meg
Paul Blobel		SS-Standartenführer; SD-tag; az Einsatzgruppe C Sonderkommando 4a ágának parancsnoka	kötél általi halál	1951. június 7-én kivégezték
Walter Blume		SS-Standartenführer; SD- és Gestapo-tag; az Einsatzgruppe B Sonderkommando 7a ágának parancsnoka	kötél általi halál	25 év börtönre módosítva; 1955 márciusában szabadon engedték; 1974-ben halt meg
Martin Sandberger		SS-Standartenführer; SD-tag; az Einsatzgruppe A Sonderkommando 1a ágának parancsnoka	kötél általi halál	életfogytiglani börtönbüntetésre módosítva; 1958. május 9-én szabadon engedték; 2010-ben halt meg
Willi Seibert		SS-Standartenführer; SD-tag; az Einsatzgruppe D helyettes vezetője	kötél általi halál	15 év börtönre módosítva; 1954. május 14-én szabadon engedték; 1976-ban halt meg
Eugen Steimle		SS-Standartenführer; SD-tag; az Einsatzgruppe B Sonderkommando 7a ágának, valamint az Einsatzgruppe C Sonderkommando 4a ágának parancsnoka	kötél általi halál	20 év börtönre módosítva; 1954 júniusában szabadon engedték; 1987-ben halt meg
Ernst Biberstein		SS-Obersturmbannführer; SD-tag; az Einsatzgruppe C Einsatzkommando 6 ágának parancsnoka	kötél általi halál	életfogytiglani börtönbüntetésre módosítva; 1958. május 9-én szabadon engedték; 1986-ban halt meg
Werner Braune		SS-Obersturmbannführer; SD- és Gestapo-tag; az Einsatzgruppe D Einsatzkommando 11b ágának parancsnoka	kötél általi halál	1951. június 7-én kivégezték
Walter Haensch		SS-Obersturmbannführer; SD-tag; az Einsatzgruppe C Sonderkommando 4b ágának parancsnoka	kötél általi halál	15 év börtönre módosítva; 1955 augusztusában szabadon engedték; 1994-ben halt meg
Gustav Adolf Nosske		SS-Obersturmbannführer; Gestapo-tag; az Einsatzgruppe D Einsatzkommando 12 ágának parancsnoka	életfogytiglani börtönbüntetés	10 év börtönre módosítva; 1951 decemberében szabadon engedték; 1986-ban halt meg
Adolf Ott		SS-Obersturmbannführer; SD-tag; az Einsatzgruppe B Sonderkommando 7b ágának parancsnoka	kötél általi halál	életfogytiglani börtönbüntetésre módosítva; 1958. május 9-én szabadon engedték; 1973-ban halt meg
Eduard Strauch		SS-Obersturmbannführer; SD-tag; az Einsatzgruppe A Einsatzkommando 2 ágának parancsnoka	kötél általi halál	átadásra került a belga hatóságok részére; Belgiumban szintén halálra ítélték; 1955. szeptember 11-én, kivégzése előtt meghalt
Emil Haussmann		SS-Sturmbannführer; SD-tag; az Einsatzgruppe D Einsatzkommando 12 ágának tisztje	megvádolása előtt öngyilkos lett 1947. július 31-én	−
Waldemar Klingelhöfer		SS-Sturmbannführer; SD-tag; az Einsatzgruppe B Vorkommando Moskau ágának parancsnoka	kötél általi halál	életfogytiglani börtönbüntetésre módosítva; 1956 decemberében szabadon engedték; 1977-ben halt meg
Lothar Fendler		SS-Sturmbannführer; SD-tag; az Einsatzgruppe C Sonderkommando 4b ágának második legmagasabb rangú tisztje	10 év börtön	8 év börtönre módosítva; 1951 márciusában szabadon engedték; 1983-ban halt meg
Waldemar von Radetzky		SS-Sturmbannführer; SD-tag; Einsatzgruppe C Sonderkommando 4a ágának helyettes vezetője	20 év börtön	szabadon engedték; 1990-ben halt meg
Felix Rühl		SS-Hauptsturmführer; Gestapo-tag; az Einsatzgruppe D Sonderkommando 10b ágának tisztje	10 év börtön	szabadon engedték; 1982-ben halt meg
Heinz Schubert		SS-Obersturmführer; SD-tag; Otto Ohlendorf szárnysegédje az Einsatzgruppe D-ben	kötél általi halál	10 év börtönre módosítva; 1951 decemberében szabadon engedték; 1987-ben halt meg
Matthias Graf		SS-Untersturmführer; SD-tag; az Einsatzgruppe C Einsatzkommando 6 ágának tisztje	büntetését hivatalosan letöltötte; az 1. és 2. vádpontban nem volt bűnös, és semmilyen magasabb pozíciót nem töltött be (és nem is fogadott el) az SD-n belül sem; az SS-ből korábban kizárásra került közönyösség miatt	−

A tárgyalást Michael Musmanno bíró vezette. Elmondása szerint minden esetben a halálbüntetés mellett döntött, ahol a vádlott aktívan közreműködött a tömeggyilkosságokban, és nem tudott mentő körülményt felmutatni. Erwin Schulz esetében például 20 év börtönt ítéltek meg halálbüntetés helyett, mert bár beismerte 90–100 ember megölését Ukrajnában, de nem volt hajlandó engedelmeskedni annak a parancsnak, amely minden zsidó nő és gyermek megsemmisítését rendelte el, és azonnal lemondott pozíciójáról, amikor nem tudta megakadályozni a parancsot. A bíróság ugyanakkor nem fogadta el védekezésképpen a felsőbb utasítás végrehajtását.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Einsatzgruppen trial című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• The Nuremberg Trials:The Einsatzgruppen Case
• Subsequent Nuremberg Proceedings, Case #9, The Einsatzgruppen Case