Egyetemes gázállandó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az egyetemes gázállandó jele: R

Az egyesített gáztörvény szerint az ideális gáz mólnyi mennyiségére vonatkozóan a

\frac {p_0V_0} {T_0} = \frac {pV} {T} = R = állandó,

ahol p a gáz nyomása, V a moláris térfogata, T pedig a kelvinben mért hőmérséklete.

Az egyetemes gázállandó felírható az Avogadro-szám és a Boltzmann-állandó szorzataként:

R = N_A \cdot k = 6,02 \cdot 10^{23}\ \mathrm{mol^{-1}} \cdot 1,381 \cdot 10^{-23}\ \mathrm{J \cdot K^{-1}} = 8,314\ \mathrm{J \cdot mol^{-1} \cdot K^{-1}}

Az egyes mértékegységet nem jelöljük. Az Avogadro-szám és a Boltzmann-állandó is a molekulák darabszámára vonatkozik mint egységre: [N_A]=\frac{db}{mol} és [k_B]=\frac{J}{db \cdot K}

Az egyetemes gázállandó fizikai jelentése: 1 mol ideális gáz energiájának 1 K-re eső része, amely a térfogatváltozási munkából (a fizikai munkából) származtatható. T.i. kapcsolata a fajlagos hőkapacitással: C_p = C_V + R (ahol az egyenlet jobb oldalán a moláris belső energia és a munkavégzés összege szerepel)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]