Egri neológ zsinagóga
| Egri neológ zsinagóga | |
 | |
| Az Egri zsinagóga egy 1954-es fényképen | |
| Település | Eger |
| Ország |  Magyarország |
| Vallás | zsidó |
| Építési adatok | |
| Stílus | szecesszió |
| Építés kezdete | 1911 |
| Építés befejezése | 1913 |
| Bontás ideje | 1967 |
| Tervező | Baumhorn Lipót |
| Alapadatok | |
| Torony | 3 |
| Elhelyezkedése | |
 Egri neológ zsinagóga
Pozíció Eger térképén
| |
 é. sz. 47° 54′ 06″, k. h. 20° 22′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 06″, k. h. 20° 22′ 48″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egri neológ zsinagóga témájú médiaállományokat. | |
Az Egri neológ zsinagóga egy ma már nem létező zsidó vallási épület, amely Eger területén állt a XX. század első felében.
Története[szerkesztés]
A zsinagóga a nagy magyar zsinagóga-építész, Baumhorn Lipót tervei alapján épült 1911–1913 között, kései eklektikus-szecessziós stílusban. A mai Hibay Károly utca és Kossuth Lajos utca sarkán állott. Az épületet 1913. szeptember 13-án avatták fel. Formavilága, stílusjegyei jellemzőek Baumhorn zsinagógaépítészetére, ezáltal egyértelmű hasonlóság figyelhető meg például a Szegedi Új zsinagógával, vagy az újvidéki zsinagógával. A templom alig néhány évtizeden át szolgálhatta az egri neológ zsidó közösséget, mivel a második világháború során megtizedelt hitközség a kifosztott, feldúlt, elhanyagolt állapotú épületet nem tudta fenntartani, így eladta a városi Tanácsnak.
Pusztulása[szerkesztés]
Az új tulajdonos nem foglalkozott megfelelően az épülettel, a zsinagógát ettől kezdve raktárnak használták, illetve üresen, nyitott ajtókkal állt hosszú időn keresztül. 1967-ben végül túlzó és a településképet rontó méretére hivatkozva felrobbantották. Erről dicsérőleg számolt be a korabeli neves művészettörténész, Détshy Mihály:
- „A tömbrekonstrukciókkal egyidejűleg a belváros más pontjain is készültek foghíjbeépítések. Ezek közül talán legszerencsésebben a Kossuth utca és Hibay Károly utca sarkán, az utcaképben és a Várból nyíló városképben is egyaránt zavaró, keletieskedő, kupolás zsinagóga helyére épült Unicornis szálló sikerült. Nyugodt tömegével, tartózkodó, barátságos homlokzataival annál kellemesebben illeszkedik környezetébe.”
A zsinagóga helyére épült Unicornis szállodát – amely nevét az Eger címerében látható egyszarvúról kapta – 1969. október 3-án nyitották meg. Ma is ez az épület áll itt. A zsinagóga emlékét mindössze néhány színes képeslap és fekete-fehér fénykép őrzi.
A közelben található Eger másik zsinagógája, a Kis zsinagóga, amely az 1840-es években épült, és jelenleg kortárs művészeti kiállításoknak ad otthont.
Források[szerkesztés]
- (szerk.) Gerő László: Magyarországi zsinagógák, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-10-8231-8, 152. o.
- Műemlékvédelmi rombolás Eger belvárosában
- „És készítsetek számomra szentélyt, hogy közöttük lakozzam” Volt egyszer egy egri zsinagóga