Ecsetfarkú patkánykenguru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ecsetfarkú patkánykenguru
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Alrend: Kengurualkatúak (Macropodiformes)
Család: Patkánykenguru-félék (Potoroidae)
Nem: Bettongia
Faj: B. penicillata
Tudományos név
Bettongia penicillata
Gray, 1837
Szinonimák
  • Bettongia gouldii Waterhouse, 1845
  • Bettongia penicillata ogilbyi (Waterhouse, 1841)
  • Bettongia penicillata francisca Finlayson, 1957
Elterjedés
  egykori elterjedés   jelenlegi elterjedés
  egykori elterjedés
  jelenlegi elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ecsetfarkú patkánykenguru témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ecsetfarkú patkánykenguru témájú médiaállományokat és Ecsetfarkú patkánykenguru témájú kategóriát.

Ecsetfarkú patkánykenguru a duisburgi állatkertben

Az ecsetfarkú patkánykenguru (Bettongia penicillata) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágához, ezen belül a diprotodontia rendjéhez és a patkánykenguru-félék (Potoroidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Egykor egész Dél- és Délnyugat-Ausztráliában előfordult, mára azonban néhány szigetszerű folttá zsugorodott elterjedési területe. Ez a néhány folt Ausztrália délnyugati csücskében található. Más vidékeken az állomány kipusztult.

Alfajai[szerkesztés]

  • Bettongia penicillata penicillata
  • Bettongia penicillata ogilbyi

1967-ben Norman Wakefield egy új patkánykengurufajt fedezett fel az északkelet-ausztráliai Queenslandben, amely a Bettongia tropica tudományos nevet viseli. Egyes vélemények szerint azonban ez nem önálló faj, hanem a Bettongia penicillata egyik alfaja.

Megjelenése[szerkesztés]

Hasonlóan a többi patkánykenguruhoz, sokkal kisebb, mint a valódi kenguruk. Testtömege csupán 1,1-1,6 kilogramm. Szürkés, néhol sárgásszürke szőrzet borítja testét, amely a hasoldalon világosszürkébe megy át. A farok hátulsó harmadát fekete szőrpászmák fedik, amelyek egyfajta „ecsetet” alkotnak a farok végén. Innen nyerte a faj az „ecsetfarkú” elnevezést.

Életmódja[szerkesztés]

Éjjel aktív állat, a nappal fészkébe húzódik vissza. Fészkét fűszálakból és ágacskákból alakítja ki. A fészekanyagot farkával nyalábolja fel, s így viszi az épülő fészekhez. Jobbára magányosan él és aktívan védelmezi területét. Tápláléka főként növényi eredetű, de néha kisebb gerincteleneket is elfogyaszthat. Néhány gombafaj földalatti tenyésztestét kedveli leginkább.

Szaporodása[szerkesztés]

A többi erszényeshez hasonlóan igen rövid a vemhességi ideje: csupán 21 nap. Az utód 90 napos korában mászik ki először az erszényből, de még hetekig visszajárogat oda. Öt és fél hónaposan válik ivaréretté és akár hat évig is élhet a természetben. Az eddigi rekordot egy fogságban tartott nőstény egyed tartja 14 éves élettartammal.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Állományát súlyosan veszélyeztetik a kóbor macskák és a rókák, amelyeket eredetileg nem honosak Ausztráliában, hanem az ember telepítette be őket. Emiatt a legvédettebb fajok közé tartozik, és az állatkertek világszerte azon igyekeznek, hogy mesterséges körülmények között minél nagyobb eredménnyel szaporítsák őket. Magyarországon csak a Budapesti Állatkertben tartják. Itt rendszeresen szaporodik is.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]