Ebner Margit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boldog Ebner Margit O.P.
Boldog Ebner Margit O.P. síremléke
Boldog Ebner Margit O.P. síremléke
domonkos nővér, misztikus
Születése
1291 körül
Donauwörth, Sváb Hercegség a mai Németország területén
Halála
1351. június 20.
Maria Medingen kolostora, Mödingen, a mai Németország területén
Tisztelete
Egyháza Római katolikus egyház
Tisztelik Római katolikus egyház
Boldoggá avatása 1979. február 24., Róma
Boldoggá avatta: II. János Pál pápa
Kegyhely Maria Medingen kolostora, Mödingen
Ünnepnapja június 20.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog Ebner Margit O.P. témájú médiaállományokat.

Boldog Ebner Margit (németül: Margareta Ebner) (Donauwörth, 1291 körül – Maria Medingen kolostora, 1351. június 20.) boldoggá avatott domonkos apáca, misztikus.

Élete[szerkesztés]

Ebner Margit gazdag családból származott. Kezdetben a szülői házban tanult, majd tizenöt éves kora körül lépett be a domonkos rend Medingenben található kolostorába. 1312. február 6-án súlyos, szívbántalommal és bénulásokkal járó betegségbe esett, mely miatt három éven át gyakorlatilag ágyhoz volt kötve. Betegségeire földi gyógyírt nem találtak, s ezt nagyon nehezen viselte el. Ugyanígy nehézségeket okozott neki az, hogy nővértársai elhúzódtak tőle. Betegsége alatt, mely 1326-ban kezdett el javulni, egy „boldog nő” beszélt neki Isten országáról.

Síremléke

IV. Lajos német-római császár konfliktusba került a római pápával, s ebben a konfliktusban a kolostor a pápa mellett köteleződött el, így a kolostor népének el kellett menekülnie. Margit néhány apácatársával 1324–25-ben a családi házba menekült, ahol ugyanolyan szigorral élte a kolostor életét, mint azelőtt, és ahogy azután, amikor visszatérhetett Medingenbe.

1332. október 29-én Nördlingeni Henrik nevű pap látogatta meg a kolostort, és megismerkedett Margittal, akivel ettől kezdve lelki kapcsolatban és állandó levelezésben álltak. A Nördlingeni Henrikkel való első találkozástól kezdve Margit az „Isten barátai” nevű lelki közösség tagja lett. Ez a közösség az igaz keresztény életet akarta élni az avignoni válság idején.

1335. február 28-án Margit misztikus élményekben részesült, úgy érezte ima közben, hogy teljesen átadta magát Istennek, s neki adta valóságosan a szívét. Bár betegsége miatt komolyabb lemondásra nem volt lehetősége, de mégis lemondásokat vállalt, böjtölt, kemény fekhelyen aludt.

1344-től Nördlingeni Henrik kérésére lelki élményeit napló formájában foglalta össze. Az eredeti példány elveszett, de egy 1353-ból származó másolat fennmaradt.

Ebner Margit utolsó hónapjairól nem maradtak feljegyzések, de az iránta való tiszteletet az is jelzi, hogy nem közönséges sírhelyre, hanem a kolostor káptalantermének közepén temették el. Bár tisztelete rövidesen elterjedt, de tiszteletét mindössze II. János Pál pápa erősítette meg 1979. február 24-én.

Források[szerkesztés]

  • Testvéreink a szentek. Válogatás Peter Manns: Retormer der Kirche c. gyűjteményéből. Szerk. Marosi László szerkesztésében: Eisenstadt, 1977.
  • Ijjas Antal: Szentek élete. 1--2. köt. Bp., 1968.
  • Balanyi György, Schütz Antal, Sebes Ferenc, Szamek József és Tomek Vince piarista atyák: Szentek élete az év minden napjára.1--4. kötet. Szerk. Schütz Antal. Bp., 1932.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Margareta Ebner című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.