Ugrás a tartalomhoz

ESSA–8

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 14., 08:26-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
ESSA–8
ŰrügynökségEnvironmental Science Services Administration
GyártóRCA Corporation
Típusmeteorológiai műhold
Indítás dátuma1968. december 15.
Indítás helyeVandenberg Space Force Base Space Launch Complex 2 East
HordozórakétaDelta N
Tömeg298
Pályanapszinkron pálya

COSPAR azonosító1968-114A
SCN03615
SablonWikidataSegítség

ESSA–8 (TOS–G) amerikai meteorológiai műhold. Önálló szolgálatával az ESSA–1, ESSA–2, ESSA–3, ESSA–3, ESSA–4, ESSA–5, ESSA–6, ESSA–7 működését segítette.

Küldetés

A TIROS televíziós és infravörös katonai megfigyelő műholdakat váltotta. Célja, hogy az amerikai Országos Meteorológiai Központ megbízásából nappali időszakban, folyamatos képeket készítsen a felhőzetről és a Föld felszínéről. Közel négyéves szolgálata alatt, a TIROS műholdak adatszolgálatának dupla mennyiségével segítette a meteorológiai előrejelzést. Adatszolgáltatását (polgári és katonai) világszerte, 45 országban 300 fogadó állomás használhatta. A korszerűsített NIMBUS műhold felépítése adta a polgári változat létrehozását.

Jellemzői

Építette az RCA Astro Electronics, üzemeltette az ESSA (Environmental Science Services Administration), az Egyesült Államok Időjárás Elnöksége és az Országos Meteorológiai Központ.

Megnevezései: ESSA–8; COSPAR: 1968-114A; Environmental Science and Services Administration (ESSA–8); Television and Infra Red Observation Satellite/Television Operational Satellite (TOS-F); Television and Infra Red Observation Satellite (Tiros 18). Kódszáma: 3615.

1968. december 15-én a Vandenberg légitámaszpontból, a LC–2E (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy háromfokozatú Thor Delta hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális egység pályája 114,6 perces, 102 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 1414 kilométer, az apogeuma 1464 kilométer volt.

Alakja 18 oldalú sokszög, átmérője 42, magassága 22 centiméter. Teljes tömege 912, műszerezettsége (vezérlők, telemetria, energiaellátás) 304 kilogramm. A test alumínium ötvözetből és rozsdamentes acélból készült. Az űreszköz felületét napelemek (9100 napelemlap) borították, éjszakai (földárnyék) energia ellátását 63 nikkel-kadmium akkumulátorok biztosították. A Föld mágneses teréhez igazodó, mágnesesen – Magnetic Attitude Spin- Coil (MASC) – forgás stabilizált (9.225 rpm) műhold. A TIROS 9 operációs rendszerét alkalmazták. Műszerezettsége: fejlett videokamera – Advanced Vidicon Camera System (AVCS); földmegfigyelés – Flat Plate Radiometer (FPR). A kamera minden 352 másodpercben, 2000 négyzetmérföldről, 2 mérföldes felbontású képet készített. Napi 10 kép továbbítására volt képes. A világon 45 ország 400 fogadóállomása vette adását, köztük 26 amerikai egyetem, valamint 25 televíziós állomás .

1976. március 12-én 2644 nap (7,24 év) szolgálata után az űreszközt kikapcsolták. A légkörbe történő belépésének ideje ismeretlen.

Források

  • ESSA–8. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 24.)
  • ESSA–8. .nasa.gov. (Hozzáférés: 2014. február 24.)[halott link]
  • ESSA–8. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. február 24.)
  • ESSA–8. nasa.gov. [2013. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 23.)

Elődje:
ESSA–7

ESSA program
1966–1969

Utódja:
ESSA–9