ESSA–6

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
ESSA–6
Indítás dátuma 1967. november 10.
Indítás helye Vandenberg Légibázis, 2. indítóállás
Hordozórakéta Thor-Delta
COSPAR azonosító1967-114A
SCN03035

ESSA–6 (TOS–G) amerikai meteorológiai műhold. Önálló szolgálatával az ESSA–1, ESSA–2, ESSA–3, ESSA–3, ESSA–4, ESSA–5 működését segítette.

Küldetés[szerkesztés]

A TIROS televíziós és infravörös katonai megfigyelő műholdakat váltotta. Célja, hogy az amerikai Országos Meteorológiai Központ megbízásából nappali időszakban, folyamatos képeket készítsen a felhőzetről és a Föld felszínéről. Közel négyéves szolgálata alatt, a TIROS műholdak adatszolgálatának dupla mennyiségével segítette a meteorológiai előrejelzést. Adatszolgáltatását (polgári és katonai) világszerte, 45 országban 300 fogadó állomás használhatta. A korszerűsített NIMBUS műhold felépítése adta a polgári változat létrehozását.

Jellemzői[szerkesztés]

Építette az RCA Astro Electronics, üzemeltette az ESSA (Environmental Science Services Administration), az Egyesült Államok Időjárás Elnöksége és az Országos Meteorológiai Központ.

Megnevezései: ESSA–6; COSPAR: 1967-114A; Environmental Science and Services Administration (ESSA–6); Television and Infra Red Observation Satellite/Television Operational Satellite (TOS-D); Television and Infra Red Observation Satellite] (Tiros 16). Kódszáma: 3035.

1967. november 10-én a Vandenberg légitámaszpontból, a LC–2E (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy háromfokozatú Thor Delta hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális egység pályája 114,8 perces, 102,1 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 1410 kilométer, az apogeuma 1488 kilométer volt.

Alakja 18 oldalú sokszög, átmérője 42, magassága 22 centiméter. Teljes tömege 912, műszerezettsége (vezérlők, telemetria, energiaellátás) 304 kilogramm. A test alumínium ötvözetből és rozsdamentes acélból készült. Az űreszköz felületét napelemek (9100 napelemlap) borították, éjszakai (földárnyék) energia ellátását 63 nikkel-kadmium akkumulátorok biztosították. A Föld mágneses teréhez igazodó, mágnesesen – Magnetic Attitude Spin- Coil (MASC) – forgás stabilizált (10.9 rpm) műhold. A TIROS 9 operációs rendszerét alkalmazták. Műszerezettsége: fejlett videokamera – Advanced Vidicon Camera System (AVCS); földmegfigyelés – Flat Plate Radiometer (FPR). A kamera minden 352 másodpercben, 2000 négyzetmérföldről, 2 mérföldes felbontású képet készített. Napi 8 kép továbbítására volt képes. A világon 45 ország 305 fogadóállomása vette adását, köztük 26 amerikai egyetem, valamint 25 televíziós állomás .

1969. december 3-án 465 nap (1,27 év) szolgálata után az űreszközt kikapcsolták. A légkörbe történő belépésének ideje ismeretlen.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • ESSA–6. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2014. február 24.)
  • ESSA–6. .nasa.gov. (Hozzáférés: 2014. február 24.)[halott link]
  • ESSA–6. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. február 24.)
  • ESSA–6. nasa.gov. [2013. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 23.)

Elődje:
ESSA–5

ESSA program
1966–1969

Utódja:
ESSA–7