Eötvös Ilona és Rolanda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eötvös Ilona és Rolanda
SablonWikidataSegítség

Eötvös Ilona (Budapest, 1880. június 4. – Budapest, 1945. február 15.) és Eötvös Rolanda (Budapest, 1878. január 10. – Budapest, 1953. április 13.) magyar hegymászók és alpinisták.

A Tofana di Rozes déli oldala

Életük[szerkesztés]

Eötvös Loránd magyar fizikus, politikus és felesége, Horvát Gizella lányai Budapesten születtek. Fiatalon, 1896-tól kezdve, lelkes alpinista édesapjukat kísérték különféle hegyi túrákra, különösen a Dolomitokban. Vele és helyi hegyi vezetők kíséretében először mászták meg a Cima Cadin di Misurinát és a Croda Lisciát a Cadini csoportban.[1]

A következő években alpinistaként szereztek hírnevet. Nemesi címüknek megfelelően hegymászókörökben a „két magyar bárónő”-ként váltak ismertté, és a női hegymászás úttörőiként tartják számon őket.[2][3] Az akkori szokásoknak megfelelően általában jól ismert hegyi vezetőkkel, például Angelo Dibonával indultak túráikra. A férfiügyfelekkel ellentétben azonban ez akkori teljesítményük negatív értékeléséhez vezetett.[4] Az igényes csúcsok és túrák – mint például a Guglia di Brenta – megmászása mellett mindketten több első csúcsmegmászással és első mászóútvonallal is hírnevet szereztek maguknak.

Az egyik legismertebb első mászóútvonal, amelyet Antonio Dimai hegyi vezetővel abszolváltak 1901 augusztusában, a Tofana di Rozes déli oldalának megmászása volt.[5] Az útvonalat ma Dimai-Eötvös néven ismerik, és az UIAA skálán IV+ besorolású.[6] A Dolomitok egyik nagy klasszikus déli fekvésű útvonalának tartják. A Cima d'Auronzo csúcsa volt a Sexten Dolomitokban és a Torre del Diavolo a Cadini csoportban. Szintén Dimaival együtt 1908-ban mászták meg először a Grohmannspitze déli oldalát, azóta ezt a nehéz utat Dimai-Eötvösnek is nevezik.[7]

A két nővér további életéről keveset tudni. Még 1995-ben az egyik legnagyobb hegymászó szakkönyvtár, a German Alpine Club könyvtárában sem szerepelt a nevük kulcsszóként a katalógusban, akárcsak más női hegymászóké, például Paula Wiesingeré és Beatrice Tomassoné. Anette Köhler hegymászóvezető és szakíró „az alpesi klubok történelmi szekrényeibe rejtett csontvázak”-nak nevezte ezt a jelenséget.[2]

Férjhez sohase mentek, édesapjuk halála után is folytatták alpinista tevékenységüket.

A második világháborúban, Budapest ostroma (1945) alatt mindketten súlyosan megsebesültek. Ilona ennek következtében veszítette életét 64 évesen. Rolanda túlélte a kataklizmát, és 75 éves korában, szintén a fővárosban hunyt el.[8]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [https://web.archive.org/web/20070624101711/http://www.elgi.hu/museum/climb2_.htm Archiválva 2007. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Hegymászáslista, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet] (hozzáférés 2013. november 11.)
  2. a b Anette Köhler: Frauenbergsteigen. Auf der Suche nach einer vergessenen Seite der alpinen Geschichte. In: Alpenvereinsjahrbuch 1995, ISBN 3-7633-8058-2, 161. o.
  3. Katy Dartford: Exploring women’s climbing; from London to the Dolomites of Beatrice Tomasson (hozzáférés 2013. november 11.)
  4. Anke Rietdorf, Magda Wystub: „Suchen Sie vielleicht Frauenkleider?“ In: taz, 2002. június 1. (hozzáférés 2013. november 11.)
  5. Ivo Rabanser: Vor 110 Jahren: Tofana di Rózes-Südwand, in Dolomites Alpine (hozzáférés 2013. november 11.)
  6. Anette Köhler, Norbert Memmel: Kletterführer Dolomiten. Bergverlag Rother, 4. Auflage, Mai 2003, ISBN 978-3-7633-3015-7, 105. o.
  7. Anette Köhler, Norbert Memmel: Kletterführer Dolomiten. Bergverlag Rother, 4. Auflage, Mai 2003, ISBN 978-3-7633-3015-7, 14. o.
  8. [hmittp://virtualiskiallitas.kozlekedesimuzeum.hu/s/eotvos/page/csaladifotok Virtuális kiállítás – az Eötvös család fényképei]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ilona und Rolanda von Eötvös című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.