Dumuzi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dumuzi
Dumuzi és Inanna
Dumuzi és Inanna

Uruk királya
Uralkodási ideje
i. e. 27. század
Elődje Lugalbanda
Utódja Gilgames
Életrajzi adatok
Uralkodóház I. uruki dinasztia
Született Uruk
Házastársa Inanna
Édesapja Enki
Édesanyja Szirtur

Dumuzi (sumer 𒌉𒍣 DUMU.ZI[D], „Hűséges, vagy igaz fiú”, akkád Dūzu) Uruk I. dinasztiájának uralkodója a sumer királylistákon. Elődje Lugalbanda, utódja pedig Lugalbanda fia, Gilgames. Később a sumerek termékenységistene, a héber-arámi Tammúz néven is ismert. A szíriai és föníciai mitológiában Adón (ÚR) néven tisztelték; innen ered a görög Adónisz, illetve a héber Adonáj név. Innin istennő rokona, természetének kiegészítője. Dumuzi a juhok termőerejét testesíti meg, amely többé-kevésbé Szumugánnal összeolvadásának eredménye. Nevének jelentése: az Életet Létrehozó; s csak később értelmezték át Igaz Fiúnak. A mítoszokban ő maga is pásztorként szerepel. Alakváltozásai során végül is a sztyeppei növényzet istene, majd egyetemes termékenységisten lesz, egyenrangú Inninnel. Egy sor mítoszban együtt szerepelnek. Dumuzi testvére, szerelmese és férje lesz Inninnek.

Dumuzi végzete[szerkesztés]

A Dumuzi végzete című siratóénekben a déli rekkenő hőségben a nyája mellett álomra dőlt Dumuzi megálmodja baljós végét, s az Alvilág ördögei magukkal ragadják. Ez a mítosz és a többi hasonló az állatok nyári meddőségéhez kapcsolódik. Az Innin, Dumuzi és Bilulu című mítoszban Dumuzit nyája mellett a pusztában, a forgószél megtestesítői, Bilulu anyó és fia, Girgire megölik, de Innin bosszút áll érte, és Dumuzi nővérével, Gestinanna istennővel együtt siratja. A termékenységistenek mítosza halálukban csúcsosodik, isteni természetük ekkor teljesedik ki, ez az igazi funkciójuk: mert haláluk az új termékenységi periódus kezdete.

Innin alvilágjárása[szerkesztés]

Az Innin alvilágjárása című eposzban Innin az Alvilágba indul. A hét kapun áthaladva megfosztják ékességeitől, a termékenységi jelképektől, elítélik és karóba húzzák. Követe az érdekében sorra járja Sumer szentélyeit. Enki segít rajta: két alakocskát teremt, akik az élet füvével és vizével kiszabadítják az istennőt. De Inninnek helyettest kell állítania maga helyett az Alvilágban, mert az Alvilág istenei csak úgy engedik vissza a földre. Innin végigjárja templomait, de egyik férfi párjától sem akar megválni. Dumuzi azonban távollétében megcsalta, ezért őt küldi helyettesül. Az ördögök csak hosszú üldözés után fogják el Dumuzit, s magukkal viszik. Ezek után fél évig Dumuzi, fél évig Innin lesz az Alvilágban.

Edinna uszagga[szerkesztés]

Az Edinna uszagga cím jelentése a „A mezőben, a friss füvön”. A ciklusban Innin Dumuzi keresésére indul az Alvilágban. A siratóénekek célzásokkal kapcsolódnak a nyári napforduló táján játszódó mítoszcselekményekhez; bennük Dumuzi már a vegetáció istenévé vált. Az egész sumer mitológiában Innin és Dumuzi alakja központi helyre került; Dumuzi legfontosabb mellékneve: Ama'usumgalanna (jelentése: Anyja az égi sárkány). Ez az asztrális azonosítás azonban egyelőre még homályos.

Dumuzi és Enkidmu[szerkesztés]

A Dumuzi és Enkimdu mitológiai költeményben Dumuzi Enkidmuval, a földművelés és az öntözés istenével vetélkedik Innin kezéért. S mivel az ő pásztori termékei a különbek, ezért ő lesz a győztes.

A különböző helyi hagyományokban Dumuzi mitologikus királyként szerepel. A mezopotámiai szent nász szertartás során az Inninnel nászra lépő királyt azonosították Dumuzival.

Innin, Dumuzi és Bilulu[szerkesztés]

Gilgames-eposz[szerkesztés]

A Gilgames-eposz újasszír táblái szerint Tammúz pásztor Istár szeretője lett, majd Istár farkassá változtatta őt. A farkas alakú Tammúzt saját bojtárai űzték el, majd saját kutyái tépték halálra.

Források[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]