Drymophila devillei
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Drymophila devillei (Ménégaux & Hellmayr, 1906) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Drymophila devillei témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Drymophila devillei témájú kategóriát. |
A Drymophila devillei a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Auguste Ménégaux és Carl Eduard Hellmayr írták le 1906-ban, a Formicivora nembe Formicivora devillei néven.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Drymophila devillei devillei (Menegaux & Hellmayr, 1906)
- Drymophila devillei subochracea Chapman, 1921[2]
Előfordulása[szerkesztés]
Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador és Peru területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 14 centiméter, testtömege 10–12 gramm.[5]
Életmódja[szerkesztés]
Rovarokkal táplálkozik és valószínűleg pókokat is fogyaszt.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
