Drinai vértanúk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drinai Vértanúk
Tápai István: Drinai Vértanúk (2010).
Tápai István: Drinai Vértanúk (2010).
Boldog vértanúk
Születése
1912
Osztrák–Magyar Monarchia
Halála
1941. december 15.
Goražde
Tisztelete
Egyháza Római katolikus egyház
Boldoggá avatása 2011. szeptember 24., Szarajevó, Bosznia-Hercegovina
Boldoggá avatta: Angelo Amato bíboros szaléziánus
Kegyhely Drina folyó (Bosznia-Hercegovina, Szerbia)
Ünnepnapja december 15.
Jelképei pálma, galamb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Drinai Vértanúk témájú médiaállományokat.

A drinai vértanúk (horvátul: Drinske mučenice) öt apáca voltak, a második világháború áldozatai, akik közül négyen 1941. december 15-én vesztették életüket, amikor kiugrottak az ablakon, hogy elkerüljék, hogy a csetnyikek megerőszakolják őket, egyet pedig meggyilkoltak a csetnyikek. Az öt apácát 2011. szeptember 24-én avatta boldoggá XVI. Benedek pápa.

Az apácák[szerkesztés]

Az Isteni Szeretet Leányai Kongregáció nővérei 1911-ben alapították a Mária Otthont Paléban, Szarajevótól körülbelül 20 km-re, eredetileg beteg nővéreknek és a szarajevói Szent József Intézet tanítónőinek, de az otthon nem sokára a szükséget szenvedők menedékháza lett. Már az első világháború idején segítették a szegényeket, támogatták azokat a gyermekeket is, akiket szüleik nem tudtak iskoláztatni. Csendesen és szerényen éltek, mindenkivel jót tettek vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.

1941-ben a kolostorban öt nővér élt: Jula Ivanišević (sz. 1893) horvát házfőnöknő, valamint Berchmana Leidenix (sz. 1865) osztrák, Krizina Bojanc (sz. 1885) és Antonija Fabjan (sz. 1907) szlovén, valamint Bánya Bernadett (sz. 1912) magyar apáca.

Paletól Goraždéig[szerkesztés]

A Drina folyó Goraždéban

A második világháború kitörése sem gátolta meg a nővéreket működésükben és az Egyház küldetésének teljesítésében, 1941. december 11-én azonban a délutáni órákban a csetnikek betörtek a kis zárdába, kirabolták, felgyújtották, majd a nővéreket más foglyokkal együtt – köztük volt Franc Ksaver Meško szlovén költő és író is – a boszniai Goražde felé hurcolták. A nővérek hóban, hiányos ruházatban rótták a kilométereket.

A 76 éves Berchmana nővér nem volt képes a városig gyalogolni, és Sjetlinában maradt, ahol a csetnikek központja volt. Itt ölték meg 1941. december 23-án. A Goraždéba hurcolt többi apácát a laktanya második emeletén fogva tartották fogva. December 15-én késő éjszaka részeg csetnikek törtek be a helyiségbe és megtámadták a nővéreket. Egyiküknek, Jula Ivaniševićnek sikerült kiszabadulnia a támadók kezei közül és az ablakhoz rohant: „Gyertek velem! Jézus ments meg minket!” kiáltással a mélybe vetette magát. A többi három nővér is követte példáját és sorra kiugrottak az ablakon. Ezt látva a csetnikek egy pillanatra megrökönyödtek, majd felbőszülve lerohantak a laktanya elé; az ott még élő, de súlyosan megsebesült nővéreket késsel halálra szurkálták, s a közeli Drinába dobták.

A vallomások[szerkesztés]

A nővérek vértanúhaláláról számos vallomás szól. Első, aki írta róluk, már említett Franc Ksaver Meško katolikus pap, író és költő (1874-1964) volt, aki egy szlovén származázú, Milko nevű csetniknek köszönhetően megmenekült a haláltól. A második tanú a goraždei születésű Ante Baković (*1931) katolikus pap, aki 1990-ben az első könyvet írta a vértanúkról, Drinske mučenice (Drinai vértanúk) címmel. Sokan imameghallgatást nyertek a nővérek közbenjárására.

Boldoggá avatásuk[szerkesztés]

A drinai vértanúk boldoggá avatása Szarajevóban

2011. szeptember 24-én tartották Szarajevóban a drinai vértanúknak nevezett mártír szerzetesnővérek boldoggá avatását. A boldoggá avatáshoz szükséges egyházmegyei eljárást 1999-ben indították meg. 2008 júliusában a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja, illetve a teológiai bizottság átvette Isten Szolgálói, a Drinai Vértanúk Positióját, majd 2010. február 24-én egyhangúlag elfogadták a Causat. A boldoggá avatás napján a 11 órakor kezdődő szentmisét XVI. Benedek pápa küldötte, Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának vezetője mutatta be.

A csetnikek vezetőjét, Jezdimir Dangićot 1945-ben elfogták, háborús bűnökért elítélték és 1947. augusztus 22-én kivégezték.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

F. K. Meško: Izbrano delo I-VI Mohorjeva družba v Celju (1954-1960)
A. Baković: Drinske mučenice, Vlastita svjedočanstva, Svjedočanstva očividaca, Dokumenti, Anto Baković, Sarajevo 1990.

Külső hivatkozások[szerkesztés]