Douglas-békagyík
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Phrynosoma douglasii (Bell, 1828) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Douglas-békagyík témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Douglas-békagyík témájú kategóriát. |
A Douglas-békagyík (Phrynosoma douglasii) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, a gyíkok (Sauria) alrendjébe és a békagyíkfélék (Phrynosomatidae) családjába tartozó faj.
Nem rokonai a békáknak, nevüket kinézetük alapján kapták.
Előfordulása[szerkesztés]
Észak-Amerika nyugati részén honos. Sivatagokban és gyér füvű síkságok lakója, de a lakott területeket sem kerüli el.
Alfajai[szerkesztés]
- Phrynosoma douglasii douglasii
- Phrynosoma douglasii ornatissimum
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 4-13 centiméter, testtömege 10-34 gramm közötti. Koponyájuk hátsó részén, szarvszerű tüskék vannak. Szürke és barna színűek, ami kiváló rejtőszín az élőhelyükön. Testük hengeres. A ragadozóktól megvédik tüskéi, de különleges képessége, hogy vért tud fecskendezni a szeméből, ezzel megzavarja a támadóját.
Életmódja[szerkesztés]
Rovarevők, főként hangyákkal táplálkoznak.
Szaporodása[szerkesztés]
Elevenszülők. 5-30 darab, egyenként 1 grammos utódot hoznak a világra.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.)
- ITIS szerinti rendszer besorolása
