Doleschall Frigyes
| Doleschall Frigyes | |
| Született | Doleschall Frigyes Sándor 1897. szeptember 28. Budapest |
| Elhunyt | 1964. március 31. (66 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Doleschall Alfréd |
| Foglalkozása | orvos |
| Tisztsége | Magyarország egészségügyi minisztere (1957. február 28. – 1964. március 31.) |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1922, orvostudomány) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (31/2-miniszteri sor-10) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Doleschall Frigyes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Doleschall Frigyes (Budapest, 1897. szeptember 28. – Budapest, 1964. március 31.) magyar orvos, egészségügyi miniszter, az orvostudományok kandidátusa (1952).
Életpályája
[szerkesztés]Doleschall Alfréd Frigyes (1864–1931) jogász, törvényszéki bíró és Uhlmann Hedvig Mária fiaként született. A Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban érettségizett (1915), majd egy évig a fronton szolgált. 1922-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi diplomát. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Belklinikájának gyakornoka lett Bálint Rezső mellett, majd főnöke halála után a Fornet Béla irányítása alatt működő debreceni Tisza István Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikáján dolgozott tanársegédként, később adjunktusként. 1935-ben „A keringési szervek kór- és gyógytana” című tárgykörből magántanárrá habilitálták.[1] 1939 és 1945 között a Lévai Állami Kórház igazgató főorvosa volt.
1945 és 1950 közt ő vezette a budapesti Róbert Károly körúti kórházat, majd 1950-től a szekszárdi kórházat. 1951-ben lett egészségügyi miniszterhelyettes. 1953-tól a Budapest XIII. kerületi Szabolcs Utcai Kórház igazgató főorvosaként dolgozott. Ő szervezte meg az Orvostovábbképző Intézetet. 1957. március 1-től haláláig ő volt az egészségügyi miniszter.
Felesége Feszl Ilona (1904–?) orvos volt, akit 1935. szeptember 24-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[2]
Tudományos fokozata
[szerkesztés]- az orvostudományok kandidátusa (1952)
Emlékezete
[szerkesztés]Szabó Zoltán írt róla nekrológot az Orvosi Hetilap 1964. évi 17. számában.
Főbb művei
[szerkesztés]- Gondolatok az „orvosképzés” újbóli megindulása alkalmával (Budapest, 1960)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hivatalos Közlöny, 1935. augusztus 15. (43. évfolyam, 16. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1735/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon (téves halálozási időponttal)
- Szabó Zoltán (1964. április 26.). „Doleschall Frigyes”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 105 (17), 49. o. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
További információk
[szerkesztés]- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987–1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-2-0
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Népszabadság-archívum
