Divat

Divatbemutató 2014-ben Clevelandben

A divat szó alatt általában egy adott kultúra vagy kor irányzatát értik, amely leggyakrabban az öltözködést, a protokolláris szokásokat és a társas érintkezés szabályait foglalja magába. A divat a legáltalánosabb értelemben a társas érintkezést irányító szokások rendszere.

Divatként szokásos hivatkozni az alábbi fogalmakra:

• Az élet külső formáit, a társas érintkezést, a viselet, az öltözködés módját irányító és konkrét változó szokások összessége, rendszere;
• Felkapott szokás;
• Valakinek vagy valaminek időhöz kötött közkedveltsége.

Fogalma

A divat, mint gazdasági kategória

A divat az egyik hajtóereje a gazdasági fejlődésnek, mivel a divat által befolyásolt terület működő cégek haszonra tehetnek szert a divatos termékek/szolgáltatások révén. Ez ösztönzi a versenyt, amelynek során a divat időről időre illetve területileg változik. Mindez mozgásban tartja a gazdasági élet körforgását.

A divat, mint kulturális kategória

A divat más szempontból az emberi kultúra részének, az önkifejezés egyik eszközének tekinthető. Ez kiterjed az öltözködésre, az ember egyes használati tárgyaira, továbbá viselkedésére, társadalmi szokásaira, magatartási formáira is.

A divat, mint társadalmi kategória

A divat ismét más szempontból – általános értelemben – a társas érintkezést és ezen belül az öltözködést irányító szokásokhoz való viszonyulást jelenti. Széles rétegeket mint fogyasztókat befolyásol. Ez nemcsak a divat követésére, hanem elutasítására is vonatkozik. A – gyakran sznob – konzumizmussal szemben felbukkant az antikonzumizmus.

Fast fashion

A kifejezés (magyarul: gyors divat) arra az 1980-as években kialakult tendenciára utal, hogy a divatcikkeket (elsősorban ruhaneműket) gyártó cégek arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy minél gyakrabban cseréljék ruhatárukat, hiszen ez a gyártók számára újabb és újabb megrendeléseket, ezzel üzleti hasznot eredményez. A fast fashion szellemében működő cégek nem a tartósság, hanem a „minél többet minél olcsóbban és minél gyorsabban” elvén működnek: pár hetente cserélődő kínálatukkal egyszerre teremtik és táplálják az igényt a folyamatos megújulásra. Olcsóságuk következtében a fogyasztók gyorsan túladnak rajtuk (kidobják, jobb esetben elajándékozzák), ha megjelennek újabb tetszetős darabok a kereskedelemben. Ezeket az általában olcsó, sokszor gyenge minőségű anyagokból készült, de mutatós, divatos termékeket legtöbbször ázsiai országokban varratják, ahol a nagyon rosszul fizetett munkások többnyire nagyon rossz körülmények között dolgoznak.

Ugyanakkor viszont ennek az a következménye, hogy a feleslegessé váló ruhaneműk jelentős része hulladékba kerül és ez a környezetszennyeződést növeli és közvetve az éghajlatváltozásra is negatív hatással van. Az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynökségének (EEA) megállapítása szerint 2020-ban az Európai Unió lakossága fejenként kb. 15 kg ruhaneműt vásárolt, aminek következtében 11 kg korábban vásárolt ruhanemű vált feleslegessé és ennek kétharmada a szemétben végezte. A textilhulladék-mennyiség 2000 és 2014 között világszerte 60%-kal megnövekedett és ezt a fast fashion irányzat elterjedésének tulajdonítják. Egy ruhadarab átlagos élettartama Európában 2019-ben 5 év volt, holott akár 10–15 évig is hordható lett volna. Az EEA ezért arra szólítja fel az érintett szereplőket, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt az időtálló és tartós termékek tervezésre és a környezetbarát anyagfelhasználásra – vagyis részesítsék előnyben a Slow Fashion irányzat követését.

Slow fashion

A slow fashion (lassú divat) a folyamatos vásárlásra ösztönző fast fashion ellentéte. Lényege a jó minőségű alapanyagokból készített, lehetőleg egyedi tervezésű ruhák viselésére való törekvés. A slow fashion mozgalom 2008-ban indult Amerikából, eredetileg azzal a céllal, hogy hazai termékek vásárlására ösztönözzön az olcsó, de gyenge minőségű távol-keleti származású ruhadarabok helyett. A mozgalmat Európában 1986-ban Carlo Petrini indította el Olaszországban. A slow fashiont előnyben részesítő cégek időtálló, környezettudatos termékeket terveznek és gyártnak. A mozgalom legfőbb üzenete a környezettudatosság. Emellett a slow fashion hívei pénzt takaríthatnak meg, mert jó minőségű, tartós árucikket vásárolnak.

Fair fashion

A fair fashion (tisztességes divat) irányzata arra törekszik, hogy olyan ruhadarabokat vásároljunk, amelyeket tisztességes körülmények között állítottak elő, vagyis olyan helyen, ahol a munkavállalókat tisztességes bánásmódban részesítik és tisztességesen megfizetik, biztosítják számukra a nemzetközileg elismert emberi jogokat, még a hátrányos helyzetű emberek számára is. Ez elsősorban a Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában működő ültetvényekre és gyártóüzemekre vonatkozik.

A tisztességes divatot kínáló vállalatok figyelembe veszik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkaügyi normáit: az egyesülési szabadságot és a kollektív tárgyalásokhoz való jogot, a kényszermunka felszámolását, a gyermekmunka eltörlést és a foglalkoztatás és a munkavégzés tekintetében a megkülönböztetés tilalmát.

A tisztességes divat népszerűsítésére alakult a Fair Wear (tisztességes ruházat) Alapítvány.

Divatházak

• Neves divatházak
  • Nubu
  • Burberry
  • Coco Chanel
  • 

    Coco Chanel kiállítás
    Christian Dior
  • Dolce & Gabbana
  • Etro
  • Fendi
  • Giorgio Armani
  • Gucci
  • Louis Vuitton
  • Prada
  • John Richmond
  • Roberto Cavalli
  • Salvatore Ferragamo
  • Valentino
  • Gianni Versace
  • Yves Saint Laurent
  • Rocco Barocco
  • 

    Prada cipők
    Daniele Alessandrini
  • Kiton
  • Mariano Rubinacci
  • E. Marinella
  • Eddy Monetti
  • Mario Valentino
  • Isaïa
  • Cesare Attolini
  • Mario Muscariello
  • Luigi Borrelli
  • Nina Ricci
  • H&M
• A divattervezés központjai
  • Párizs
  • Milánó
  • New York
  • London (férfidivat)
  • Tokió
  • Antwerpen
  • Düsseldorf

Divat díjátadó gála

A hazai divatszakma legrangosabb rendezvénye a Fashion Awards Hungary díjátadó gála. Az első díjátadóra 2004-ben került sor. Az elismerés évről évre egyre nagyobb értéket képviselt, majd a hazai divatszakma legrangosabb rendezvénye lett. Az első gála fővédnöke Zoób Kati divattervező volt.

Az első Fashion Awards Hungary nyertesei

• Az év modellje: Ebergényi Réka
• Az év Fiatal Divattervezője: USE (Füzes Eszter, Godena-Juhász Attila, Tóth András)
• Az év Divatfodrásza: Tüzes Tamás (Snoopy)
• Az év Divatsminkese: Titkos Bernadett
• Az év Stylistja: Lakatos Márk
• Az év Divatfotósa: Pitrolffy Zoltán
• Az év Divattervezője: Anda Emília

A jelöltek közül a díjat és az azzal együtt járó szobrot az kapja, akit a legtöbbször jelöltek a divatélet vezető szakemberei a hozzájuk eljuttatott szavazólapon.

A szavazatok összeszámlálást ügyvéd hitelesíti.

A divattörténet

A divattörténet (vagy viselettörténet, esetleg viselet- és divattörténet) a művelődéstörténet újabban előtérbe került diszciplinája.

„A divattörténet mint interdiszciplináris tudományág megközelítéséhez a történeti mellett művészettörténeti, szociológiai, néprajzi, esztétikai stb. tudás és szemlélet integrálása szükséges, ezt a sokszínűséget képviselik óráról órára a meghívott előadók. A női és férfidivat, valamint a népviseletek formáinak, viselési szokásainak változásai mögött társadalmi, gazdasági, hatalmi folyamatok, művészeti hatások állnak.”

Magyarországon a divattörténet tanulmányozása az elmúlt évtizedben élénkült fel. 2016-ban az ELTE Történeti Intézet és a Művelődéstörténeti Tanszék a témára fókuszáló kurzust szervezett. A kurzus oktatói F. Dózsa Katalin, Fábri Anna, Fülemile Ágnes, Simonovics Ildikó, Szatmári Judit Anna, Szentesi Réka és Vér Eszter Virág voltak.

Divat, kultúra, történelem – Divattörténeti tanulmányok címen jelent meg 2016-ban F. Dózsa Katalin – Szatmári Judit Anna – Szentesi Réka divattörténeti műve, az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában.

Kapcsolódó szócikkek

• Iparművészet
• Divat a 20. században
• Divatipar
• Kreatív ipar
• Fenntartható divat

További információk

• Gáspárné Dávid Margit: A divat története. Erkölcsök, szokások, viseletek, 1-2.; Pantheon, Budapest, 1923–1924
  • 1. 1480–1765. Renaissance – barokk – rokokó
  • 2. 1765–1920
• K. Beniczky Irma: Furcsaságok a divat történetéből; Franklin, Budapest, 1927 (Közhasznú családi könyvtár)
• Jelmeztan / A divat története. Feljegyzések és tanulmányok nyomán a Színművészeti Akadémia részére összegyüjt. Hettyey Aranka; Budapesti Hírlap Ny., Budapest, 1931
• Aneta Dumitriu: A divat szeszélyei és az ízléses öltözködés; ford. Tóth Piroska; Ceres, Bukarest, 1971 (Kaleidoszkóp)
• F. Dózsa Katalin: Letűnt idők, eltűnt divatok, 1867–1945; Gondolat, Budapest, 1989
• Sárközi András: Divat vagy egészség? Az öltözködés élettani hatásai; szerzői, Kecskemét, 2006
• Klasszikus divat. A 20. század legfontosabb divattervezői és stílusai; előszó Zandra Rhodes; Alexandra, Pécs, 2007
• Fardagály és kámvás rokolya. Divat és illem a 19. században; szöveg Kovács Ferenc et al.; Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 2010
• A magyar viseletek története; szöveg Nagy Géza, ill. Nemes Mihály; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2012
• A magyar divat 1116 éve. A magyar öltözékkultúra képes története a honfoglalástól napjainkig. A magyar viselet a honfoglalástól a 21. század elejéig; tan. F. Dózsa Katalin et al.; Absolut Media Zrt., Budapest, 2012
• F. Dózsa Katalin: "Megbámulni és megbámultatni". Viselettörténeti tanulmányok; L'Harmattan–Könyvpont, Budapest, 2014
• Divat. Stílusok és viseletek az ókortól napjainkig; ford. Getto Katalin, Bartha Judit; Alexandra, Pécs, 2015
• Ék Erzsébet: Divat és hagyomány; Cser, Budapest, 2016
• Divat, egyén, társadalom. A divattörténeti tudományos konferencia tanulmánykötete; szerk. F. Dózsa Katalin, Szatmári Judit Anna, Vér Eszter Virág; ELTE Eötvös, Budapest, 2016
• P. Szalay Emőke: Dédanyáink, nagyanyáink, anyáink. Divattörténeti vázlatok, 1860–1945; Szalay Alapítvány, Debrecen, 2017
• Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században; BFL, Budapest, 2017 (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából)
• A csábítás fegyvere. Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében; szerk., képvál. Molnos Péter; Kieselbach, Budapest, 2018
• Divat, kultúra, történelem. Divattörténeti tanulmányok; szerk. F. Dózsa Katalin, Szatmári Judit Anna, Szentesi Réka; ELTE Eötvös, Budapest, 2018
• Szatmári Judit Anna: Ragyogj! Divat és csillogás / Shine! Fashion and glamour; Kiscelli Múzeum, Budapest, 2019
• Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok. Női divat- és hálószobatitkok a 18-19. századból; Álomgyár, Budapest, 2019

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Moda című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.