Ókori egyiptomi öltözködés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Különböző társadalmi szintű férfiak és nők ruházatát ábrázolja az ókori egyiptomi sírban talált freskó.

Az ókori Egyiptom öltözködési szokásai.

Egyiptomi Óbirodalom és Középbirodalom[szerkesztés]

A férfiviselet legfőbb darabját a test köré tekerték majd csomóra kötötték.

A nők legfőbb ruhadarabja a pántokkal megtartott, egyenes nehézruha volt. Ez az egyszerű öltözék az Ó- és Középbirodalomban is minden társadalmi osztály ruházata volt. Tulajdonképpen egy hengeres ruhadarab, amely a mell alatt kezdődött, és széles szalaggal rögzítettek vállban. Szinte mindig fehér, és a díszítése is ritka. Anyaga lenvászon. Gyapjú is valószínűsíthető, mivel azonban sírmellékletbe állati eredetű dolgokat tilos volt elhelyezni, kevéssé ismert. A szolgálók gyakran viseltek színes, geometrikus mintájú szoknyát.

Télen és a hűvös estéken nagykendőt, köpenyt terítettek magukra. Ilyen azonban ritkán látható a sírfestményeken, feltehetőleg, mert jó időre számítottak a túlvilágon.

Nehéz, izzasztó vagy piszkos munkákhoz a férfiak kötényt, vagy ágyékkötőt viseltek, a nők rövid szoknyát vettek fel.

Nyaranta a gyermekek általában meztelenül szaladgáltak. Többnyire borotvált fejükön csak egyetlen hosszú tincset, az ifjúság fürtjét hagyták meg.

A menyasszonyok gyöngyös ruhát is viseltek. A gyöngyszemeket vagy felvarrták a kelmére vagy egybefűzték, és úgy aggatták a ruha fölé. Középbirodalmi divat szerint a hajat kitöméssel dúsították vagy ékszerekkel díszítették. Ekkor már ritka a rövid haj, a félhosszú, befont paróka, és a hosszú, fonatos hajviselet jött divatba. Csíkos, kockás, rombuszmintás vagy egymásra boruló ruhát is viseltek.

A parókaviselet már ekkor általános volt. Fejüket sokszor borotválták (általában minden testszőrzetet eltávolítottak), és a paróka a tűző nap ellen védett. Az óbirodalmi női hajviselet rövidre vágott frizura volt, bár az ábrázolásokon nem mindig egyértelmű, hogy saját hajat, vagy parókát látunk-e.

Az Ó- és Középbirodalom korában nem volt általános a lábbeli hordása, inkább afféle státuszszimbólum volt, amelyet külön szolga hordozott a nagyurak után. Ennek ellenére gyékényből vagy papiruszból font saruk, bőrcipők és csizmák is ismertek a leletanyagból.

Újbirodalom[szerkesztés]

Az Újbirodalom kora jelentős változásokat hozott a divatban. A nemes úr szívesen húzott hosszú köntöst ruhája fölé. Divatos volt a bő, vékony köpeny.

A nők egyenes ruhája redőzötté vált, később ujjakat is varrtak hozzá, amelyek szintén redőkben omlottak a felkarra. A vállkendőt egyetlen anyagdarabból tekerték a test köré, s mell alatt megcsomózták. Már gyakran inget viseltek alsóruhaként. Szíriai hatásra díszítések, szegélyek kerültek rá, a hossza erősen változó volt.

Az Újbirodalom hajdivata a hosszú, sok fonattal, fürttel cifrázott hajviselet volt.

Tutanhamon sírjából százszámra kerültek elő a kis aranyérmék. Mindegyik át volt fúrva, ami arra vall, hogy ruhára varrhatták fel őket dísznek. (A gombot még nem ismerték.)

Az ábrázolások tanúsága szerint a királynék ünneplőjét toll díszítette. Alighanem a fáraók is viseltek tolldíszes köpenyt.

Görög-római kor[szerkesztés]

A görög-római korban a divat eklektikussá változott.

Irodalom[szerkesztés]

  • Wenig, Steffen. A nő az ókori Egyiptomban. Corvina 
  • David, Rosalie. Élet az ókori Egyiptomban. Gold Book (2003). ISBN 963-425-078-5 

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap