Dieric Bouts

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dirk Bouts szócikkből átirányítva)
Dieric Bouts
Született 1415[1][2][3][4][5]
Haarlem[6][7]
Elhunyt 1475. május 6. (59-60 évesen)[8]
Leuven[9]
Álneve Bouts, Dierick, Dirk, Thierri
Állampolgársága Burgundi Hercegség
Gyermekei
  • Dieric Bouts the Younger
  • Aelbrecht Bouts
Foglalkozása festőművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Dieric Bouts témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Utolsó vacsora

Dieric Bouts (névváltozat: Dirk Bouts) (Haarlem, 1410/1415. — Leuven, 1475. május 6.) vezető flamand festő. Elsősorban vallási képeket és portrékat festett gótikus és reneszánsz stílusban.

Élete[szerkesztés]

Apja is festő volt. Dieric Bouts szülővárosában, majd a 15. század közepétől Leuvenben élt és alkotott, itt is házasodott meg. Leuvenben városi festőnek választották. Nagy hatással volt rá Rogier van der Weyden művészete, de igazában Bouts természete kevésbé hajlott a drámaiság ábrázolására. Korai képeinek minősége elmarad a nagy flamand festő elődök alkotásaitól, de mintegy kárpótlásképpen van bennük valami lélektani csiszoltság, ami megmutatkozik a finom arcvonásokban és a testtartás előkelő természetességében, s az ábrázolt alakok mozgásában, pihenésében az őket körülvevő természeti környezetben vagy enteriőrökben. Bizonyság erre számos képe, az Utolsó vacsora enteriőrje, a Feltámadás című képének tájba simulása stb.

Bouts szemléletének leginkább a természet ábrázolása, a tér és a fényhatások tolmácsolása, a csendéletszerű részletek megfestése felelt meg. Ennek megfelelően oltárképei (Szt. Hippolytos oltára, Brugge; Szt. Erazmus oltára, Leuven) jóval kevésbé sikeresek, mint a korábbi flandriai mestereké. Legsikeresebb képei: Az utolsó vacsora (Szent Péter-templom, Leuven). Triptichonja, az úgynevezett Brabant gyöngye szintén nagyon sikeres, a triptichon középső része a három királyok imádását jeleníti meg, a szárnyakon mélyen átérzett tájképeivel, Keresztelő Szent János és Szent Kristóf alakjával tűnik ki, e művét az Alte Pinakothek őrzi Münchenben.

Bouts stúdiójában dolgoztak fiai és más fiatal festők, így nem könnyű megállapítani, mely képek azok, amelyek teljesen az ő alkotásai. A leuveni városházától megrendelést kapott az igazságszolgáltatást szimbolizáló 4 nagyméretű képre, a festő pompás portrékat festett e táblákra, de művét munkálkodása közben bekövetkezett halála miatt már Hugo van der Goes fejezte be. Ma a brüsszeli képtárban őrzik.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Art UK. (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Aaron Swartz: Dieric Bouts (angol, spanyol, francia, német, cseh, horvát és telugu nyelven)
  4. Kunstindeks Danmark (dán és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. https://rkd.nl/en/explore/artists/record?query=dieric+bouts&start=0
  7. https://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12202771q
  8. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 27.)
  9. https://rkd.nl/explore/artists/11604

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest, Győző Andor kiadása, 1935, Dirk Bouts, 136-137. o.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Karel van Mander: Hírneves németalföldi és német festők élete. Budapest : Helikon Kiadó, 1987. Dirck van Haerlem [Dirk Bouts] haarlemi festő élete lásd 30. o.
  • A művészet története : a korai reneszánsz. Budapest : Corvina, 1991, Dirk Bouts, 90., 94. o. ISBN 963 13 3480 5

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Dieric Bouts
A Wikimédia Commons tartalmaz Dieric Bouts témájú médiaállományokat.