Dirk Bouts

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dirk Bouts
Született
1415[1][2]
Haarlem
Elhunyt
1475. május 15. (59-60 évesen)
Leuven
Állampolgársága holland
Gyermekei Dieric Bouts the Younger
Foglalkozása festő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dirk Bouts témájú médiaállományokat.
Utolsó vacsora

Dirk Bouts (névváltozat: Dirck van Haerlem; Haarlem, 1410/1420. — Haarlem, 1475. május 6.) vezető flamand festő, vallási képeket és portrékat festett gótikus és reneszánsz stílusban.

Élete[szerkesztés]

Apja is festő volt. Dirk Bouts szülővárosában, majd a 15. század közepétől Leuvenben élt és alkotott, itt is házasodott meg. Leuvenben városi festőnek választották. Nagy hatással volt rá Rogier van der Weyden művészete, de igazában Bouts természete kevésbé hajlott a drámaiság ábrázolására. Korai képeinek minősége elmarad a nagy flamand festő elődök alkotásaitól, de mintegy kárpótlásképpen van bennük valami lélektani csiszoltság, ami megmutatkozik a finom arcvonásokban és a testtartás előkelő természetességében, s az ábrázolt alakok mozgásában, pihenésében az őket körülvevő természeti környezetben vagy enteriőrökben. Bizonyság erre számos képe, az Utolsó vacsora enteriőrje, a Feltámadás című képének tájba simulása stb. Bouts szemléletének leginkább a természet ábrázolása, a tér és a fényhatások tolmácsolása, a csendéletszerű részletek megfestése felelt meg. Ennek megfelelően oltárképei (Szt. Hippolytos oltára, Brugge; Szt. Erazmus oltára, Leuven) jóval kevésbé sikeresek, mint a korábbi flandriai mestereké. Legsikeresebb képei: Az utolsó vacsora (Szent Péter-templom, Leuven). Triptichonja, az úgynevezett Brabant gyöngye szintén nagyon sikeres, a triptichon középső része a három királyok imádását jeleníti meg, a szárnyakon mélyen átérzett tájképeivel, Keresztelő Szent János és Szent Kristóf alakjával tűnik ki, e művét az Alte Pinakothek őrzi Münchenben.

Bouts stúdiójában dolgoztak fiai és más fiatal festők, így nem könnyű megállapítani, mely képek azok, amelyek teljesen az ő alkotásai. A leuveni városházától megrendelést kapott az igazságszolgáltatást szimbolizáló 4 nagyméretű képre, a festő pompás portrékat festett e táblákra, de művét munkálkodása közben bekövetkezett halála miatt már Hugo van der Goes fejezte be. Ma a brüsszeli képtárban őrzik.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Art UK, 2015. október 14., dieric-the-elder-bouts
  2. data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12202771q

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest, Győző Andor kiadása, 1935, Dirk Bouts, 136-137. o.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Karel van Mander: Hírneves németalföldi és német festők élete. Budapest : Helikon Kiadó, 1987. Dirck van Haerlem [Dirk Bouts] haarlemi festő élete lásd 30. o.
  • A művészet története : a korai reneszánsz. Budapest : Corvina, 1991, Dirk Bouts, 90., 94. o. ISBN 963 13 3480 5

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dirk Bouts témájú médiaállományokat.