Ugrás a tartalomhoz

Dieric Bouts

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dieric Bouts
Született

Haarlem[7][8]
Elhunyt1475. május 6. (59-60 évesen)[9]
Leuven[10]
ÁlneveBouts, Dierick, Dirk, Thierri
ÁllampolgárságaBurgundi Hercegség
Gyermekei
  • Dieric Bouts the Younger
  • Aelbrecht Bouts
Foglalkozása
  • festőművész
  • rajzoló
A Wikimédia Commons tartalmaz Dieric Bouts témájú médiaállományokat.

A Brabant gyöngye elnevezésű triptichon az Alte Pinakothek képtárában

Dieric Bouts (névváltozat: Dirk Bouts) (Haarlem, 1410/1415. — Leuven, 1475. május 6.) vezető flamand festő. Elsősorban vallási képeket és portrékat festett gótikus és reneszánsz stílusban.

Apja is festő volt. Dieric Bouts szülővárosában, majd a 15. század közepétől Leuvenben élt és alkotott, itt is házasodott meg. Leuvenben városi festőnek választották. Nagy hatással volt rá Rogier van der Weyden művészete, de igazában Bouts természete kevésbé hajlott a drámaiság ábrázolására. Korai képeinek minősége elmarad a nagy flamand festő elődök alkotásaitól, de mintegy kárpótlásképpen van bennük valami lélektani csiszoltság, ami megmutatkozik a finom arcvonásokban és a testtartás előkelő természetességében, s az ábrázolt alakok mozgásában, pihenésében az őket körülvevő természeti környezetben vagy enteriőrökben. Bizonyság erre számos képe, az Utolsó vacsora enteriőrje, a Feltámadás című képének tájba simulása stb.

Bouts szemléletének leginkább a természet ábrázolása, a tér és a fényhatások tolmácsolása, a csendéletszerű részletek megfestése felelt meg. Ennek megfelelően oltárképei (Szt. Hippolytos oltára, Brugge; Szt. Erazmus oltára, Leuven) jóval kevésbé sikeresek, mint a korábbi flandriai mestereké. Legsikeresebb képei: Az utolsó vacsora (Szent Péter-templom, Leuven). Triptichonja, az úgynevezett Brabant gyöngye szintén nagyon sikeres, a triptichon középső része a három királyok imádását jeleníti meg, a szárnyakon mélyen átérzett tájképeivel, Keresztelő Szent János és Szent Kristóf alakjával tűnik ki, e művét az Alte Pinakothek őrzi Münchenben.

Bouts stúdiójában dolgoztak fiai és más fiatal festők, így nem könnyű megállapítani, mely képek azok, amelyek teljesen az ő alkotásai. A leuveni városházától megrendelést kapott az igazságszolgáltatást szimbolizáló 4 nagyméretű képre, a festő pompás portrékat festett e táblákra, de művét munkálkodása közben bekövetkezett halála miatt már Hugo van der Goes fejezte be. Ma a brüsszeli képtárban őrzik.

  1. ↑ "Art UK". Hozzáférés: 2015. október 14.
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  3. ↑ Aaron Swartz. "Dieric Bouts". Open Library (angol nyelven).
  4. ↑ "Kunstindeks Danmark" (dán nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. ↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. ↑ "kmska.be" (holland nyelven). Királyi Szépművészeti Múzeum. Hozzáférés: 2024. május 2.
  7. ↑ "rkd.nl/en/explore/artists/record?query=dieric+bouts&start=0".
  8. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven).
  9. ↑ "RKDartists" (holland nyelven). Hozzáférés: 2017. augusztus 27.
  10. ↑ "RKDartists" (holland nyelven).
  • Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest, Győző Andor kiadása, 1935, Dirk Bouts, 136-137. o.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Karel van Mander: Hírneves németalföldi és német festők élete. Budapest : Helikon Kiadó, 1987. Dirck van Haerlem [Dirk Bouts] haarlemi festő élete lásd 30. o.
  • A művészet története : a korai reneszánsz. Budapest : Corvina, 1991, Dirk Bouts, 90., 94. o. ISBN 963 13 3480 5

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]