Diprotodon optatum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Diprotodon optatum
Evolúciós időszak: Pleisztocén
A faj rekonstruált képe
A faj rekonstruált képe
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Alrend: Vombatalkatúak (Vombatiformes)
Család: Diprotodontidae
Nem: Diprotodon
Faj: D. optatum
Tudományos név
Diprotodon optatum
Owen, 1838
Szinonimák
  • Diprotodon australis Owen, 1844
  • Diprotodon annextans McCoy, 1861
  • Diprotodon bennettii Krefft, 1873
  • Diprotodon loderi Krefft, 1873
  • Diprotodon longiceps McCoy, 1865
  • Diprotodon minor Huxley, 1862
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Diprotodon optatum témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Diprotodon optatum témájú kategóriát.

Diprotodon koponya közelről

A Diprotodon optatum volt a Földön valaha élt legnagyobb ismert erszényes. A Diprotodontia rend Diprotodontidae családjának egy kihalt faja, amely Ausztráliában élt a pleisztocén időszakban. Mintegy 1,6 millió évvel ezelőtt jelent meg és körülbelül 45-25 000 évvel ezelőtt halt ki.

Korábban 8 különböző faját tartották számon - köztük a szinonimáit is -, azonban a legújabb vizsgálatok szerint, mindezek egy fajhoz tartoznak; a különbséget a különböző korú, helybéli és nembéli változások eredményezik.[1]

Az orrszarvú méretű, hatalmas növényevő állat marmagassága körülbelül 2 méter, tömege 2790 kilogramm lehetett. Valószínűleg Ausztrália erdős-füves térségeiben élt. Dél-Ausztrália szövetségi állam északi részén viszonylag nagy számú ép csontváza került elő, egy kiszáradt tómederben pedig lábnyomai is fennmaradtak. Lábnyomai elárulták, hogy valószínűleg olyan jellegű szőrzet boríthatta, mint a lovakat: tehát nem volt csupasz, mint az orrszarvúak.

Hatalmas, agyarszerű metszőfogai voltak, amelyekkel valószínűleg gyökereket áshatott ki a földből. A zápfogai akkorák voltak, mint egy emberi ököl: ezek a növényi táplálék megőrlésére szolgáltak. Viszonylag hosszú, vombat-szerű lábain olyan tempóban mozoghatott, mint a mai tevék. A mellső lábain karmok voltak, amelyek táplálékának kiásására szolgálhattak.

Kihalásának időpontja és oka nagyon vitatott. Mivel ez nem sokkal a mai ember ausztráliai megjelenése után következett be, ezért erős a gyanú, hogy a túlzott emberi vadászat lehetett az oka. Mások szerint a pleisztocén végi gyors felmelegedés okozhatta kipusztulásukat, amelynek során Ausztrália nagy része elsivatagosodott. (Erről bővebben: pleisztocén megafauna.) A legközelebbi ma élő rokona a vombat és a koala.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Price, G. J. (2006. augusztus 1.). „Taxonomy and palaeobiology of the largest-ever marsupial, Diprotodon Owen, 1838 (Diprotodontidae, Marsupialia)”. Zoological Journal of the Linnean Society 153 (2), 369–397. o. DOI:10.1111/j.1096-3642.2008.00387.x.  

Források[szerkesztés]