Ugrás a tartalomhoz

Diósy Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. május 21., 23:01-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. augusztus 12.) ezen a változaton alapul.
Diósy Béla
Született1863. január 30.[1]
Nagyvárad
Elhunyt1930. április 19. (67 évesen)[1]
Budapest V. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaDiósyné Handel Berta (1893–1927)
GyermekeiDiósy Edit
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (15-36-31)
Sablon • Wikidata • Segítség

Diósy Béla (Nagyvárad, 1863. január 30. – Budapest, 1930. április 19.)[2][3] zenekritikus, író, újságíró, főiskolai tanár.

Élete

Diósy Ignác címfestő és Sonnenfeld Antónia fia. A bécsi egyetemen tanult, ahol jogi doktorátust tett és elvégezte a zenekonzervatóriumot is. Pályáját hírlapcikkekkel és rövidebb elbeszélésekkel kezdte. 1888-tól a Neues Pester Journal színházi és zenekritikusa lett, majd a Politisches Volksblatt munkatársa volt. 1921-től a Pesti Hírlapnál dolgozott. Munkatársa volt hosszú időn át több hazai és külföldi hírlapnak, folyóiratnak és lexikonnak. Több magyar regényt[4] és színdarabot[5][6] fordított németre. 1896-ban Zichy Géza megbízásából ö tárgyalt Gustav Mahlerrel annak Budapestre való visszatérése érdekében.[7][8][9] 1915-től a Nemzeti Zenede, s 1924-től a Zeneművészeti Főiskola tanára volt. Társszerzöje volt a Nemzeti Zenede 1919-es reformtervezetének.[10] Verseket, novellákat és egy vígjátékot is írt. Szerkesztette az Ungarischer Künstler Almanachot. 1927-töl számos folytatásban megjelentek visszaemlékezései a Pesti Hírlapban "Egy öreg kritikus emlékeiböl" címmel.

Családja

Felesége Diósyné Handel Berta (1869–1927) és lánya, Diósy Edit is operaénekesnő volt. 1893. június 28-án Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában kötött házasságot feleségével.[11]

Művei

  • Flugsand (elbeszélések, 1892)[12]
  • Die Visitkarte (vígjáték, 1909)
  • Der billige Roman (Humoreszk, 1909)[13]
  • Egy öreg kritikus emlékeiböl (Cikksorozat 1927 és 1929 között) Szemelvények:

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03358.htm, Diósy Béla, 2017. október 9.
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 126/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  3. ↑ A halotti akv-i bejegyzésében április 18-a szerepel az elhalálozása időpontjaként, viszont valamennyi emlékezés róla április 19-et ír.
  4. ↑ pl Jókai: Öreg ember nem vén ember„Bücherschau”, Leitmeritzer Zeitung, 1900. április 14. (Hozzáférés: 2020. december 17.) (német nyelvű) 
  5. ↑ pl. Molnár: Az ördög„Theater und Kunst”, Neues Wiener Journal, 1907. május 23. (Hozzáférés: 2020. december 17.) (német nyelvű) 
  6. ↑ Szécsi Ferenc: Utazás az özvegység felé „Kleine Theaterplauderein”, Wiener Hausfrauen-Zeitung, 1906. március 9. (Hozzáférés: 2021. április 25.) (német nyelvű) 
  7. ↑ Mohácsi, Jenö. „Graf Geza Zichy”, Neue Freie Presse, 1924. január 29. (Hozzáférés: 2021. január 16.) (német nyelvű) „Als davon die Rede war, daß Zichy neuerdings den Intendantenposten übernehme, ließ er durch den bekannten Musikkritiker Dr. Béla Diósy Verhandlungen mit Mahler anbahnen.” 
  8. ↑ GMB 1996  185. o.: Mahler 1896. június 26-i levele Diósy Bélának
  9. ↑ Mohácsi, Jenö. „Ludwig Karpath : Begegnung mit dem Genius.”, A Zene, 1934. október 1. (Hozzáférés: 2021. április 3.) „Ludwig Karpath megtisztel azzal, hogy egy cikkemet idézi, melyben arról az érdekes levelezésről szólottam, mely 1897 körül Mahler Gusztáv és dr. Diósy Béla, a kiváló magyar zeneesztétikus között folyt arról, hogy Mahler Gusztávnak újból el kellene foglalnia a budapesti Operaház igazgatói székét. Kezemben voltak azok a levelek, amelyeket Mahler Gusztáv e tárgyban Diósy Bélához intézett. […] A leveleknek valahol ott kell még lappanganiok Diósy Béla hagyatékában.” 
  10. ↑ szerk.: Diósy Béla, Haraszti Emil, Kern Aurél: A Nemzeti Zenede ujjászervezése [1919]. Hozzáférés ideje: 2021. január 2. 
  11. ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 437/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  12. ↑ „Jó szívvel ajánlható, több órányí kellemes szórakozást nyújtó könyv.” „„Flugsand". Allerhand Geschichten von Bela Diosy”, Die Presse, 1893. március 3. (Hozzáférés: 2021. április 25.) (német nyelvű) „Ein Geschichtenbuch, das wir mit gutem Gewissen empfehlen können, weil es Niemand aus der Hand legen wird, ohne sich ein paar Stunden trefflich amüsirt zu haben.” 
  13. ↑ Diósy, Béla. „Der billige Roman”, Neues Wiener Journal, 1909. április 15. (Hozzáférés: 2021. április 20.) (német nyelvű) 
  14. ↑ Diósy, Béla. „Egy öreg kritikus emlékeiből”, Pesti Hirlap, 1927. július 3. (Hozzáférés: 2020. december 4.) 
  15. ↑ Diósy, Béla. „Gróf Zichy Géza és Mahler Gusztáv I.”, Pesti Hirlap, 1927. július 7. (Hozzáférés: 2020. december 4.) 
  16. ↑ Diósy, Béla. „Gróf Zichy Géza és Mahler Gusztáv II.”, Pesti Hirlap, 1927. július 10. (Hozzáférés: 2020. december 4.) „Zichy Géza vissza akarta hívni Mahlert […] Hát barátom, mondok magának valamit. Maga tudja, hogy én a bécsi Operához vagyok lekötve. De kérem, kisérje figyelemmel a budapesti eseményeket. Ha Zichyt tényleg kinevezik intendánsnak és ő engem visszahív, mondja meg neki, hogy jövök. Sürgönyözzön nekem. és én azonnal felbontom bécsi szerződésemet” 
  17. ↑ Diósy, Béla. „Mahler és Brahms”, Pesti Hirlap, 1927. július 14. (Hozzáférés: 2020. december 4.) 
  18. ↑ Diósy, Béla. „Nikisch Artur”, Pesti Hirlap, 1927. július 21. (Hozzáférés: 2020. december 4.) „Nikisch egyénisége éles ellentétben állott Mahleréval. Mahler nyersmodoru, gorombaságig szókimondó, művészi kérdésekben megalkuvást nem ismerő ember volt. Nikisch az elbüvölésig finom lényű és fellépésű, diplomatikusan óvatos és körültekintő világfi. A legbájosabb charmeur.” 
  19. ↑ Diósy, Béla. „Nikisch Artur művészi egyénisége”, Pesti Hirlap, 1927. július 24. (Hozzáférés: 2020. december 4.) 
  20. ↑ Diósy, Béla. „Tenoristák”, Pesti Hirlap, 1927. augusztus 7. (Hozzáférés: 2020. december 4.) „A magas C lovagjai már sok bajt okoztak az Operaháznak. A legsúlyosabbat akkor, amikor nem voltak, vagy ha voltak és nem volt magas C-jük.” 
  21. ↑ Diósy, Béla. „Óvatos és kevésbbé óvatos énekesek”, Pesti Hirlap, 1927. szeptember 3. (Hozzáférés: 2020. december 4.) „ugy félti ezt a bikaerős hangját, mint egy primaballerina a karcsúságát. Nem dohányzik, .hideget nem iszik, meleget nem eszik, eszeveszetten fél a léghuzattól, a megfázástól.” 
  22. ↑ Diósy, Béla. „Óvatos és kevésbbé óvatos énekesek II”, Pesti Hirlap, 1927. szeptember 7. (Hozzáférés: 2020. december 4.) „ha maga egyszer meghal, a hangját majd külön kell agyonütni!” 
  23. ↑ Diósy, Béla. „A magyar királyi Opera régi büszkeségei.Wilt Mária”, Pesti Hirlap, 1927. augusztus 3. (Hozzáférés: 2020. december 4.) „korának egyik legnagyobb drámai énekesnője, egyik legragyogóbb koloraturaénekesnője volt, de époly nagy volt a hangversenyteremben, mint oratórium és mint dalénekesnö.” 
  24. ↑ Diósy, Béla. „A magyar királyi Opera régi büszkeségei.Wilt Mária és a Wagner hősnők”, Pesti Hirlap, 1927. augusztus 5. (Hozzáférés: 2020. december 4.) 
  25. ↑ Diósy, Béla. „A magyar királyi Opera régi büszkeségei.Ney Dávid”, Pesti Hirlap, 1927. augusztus 6. (Hozzáférés: 2020. december 4.) „Évtizedeken át a magyar királyi Opera disze és leghatalmasabb oszlopa. Minden basszusok főpapja” 
  26. ↑ Diósy, Béla. „A magyar királyi Opera régi hírességei. Vasquez Italia grófné”, Pesti Hirlap, 1927. augusztus 23. (Hozzáférés: 2020. december 4.) „az angyalok hallhatóvá vált mosolya.” 
  27. ↑ Diósy, Béla. „A magyar királyi Opera régi hírességei. Odry Lehel”, Pesti Hirlap, 1927. augusztus 19. (Hozzáférés: 2020. december 4.) „Az Operaháznak legférfiasabb énekese és színésze” 
  28. ↑ Diósy, Béla. „Aki bort, nőt, dalt nem szeret”, Pesti Hirlap, 1827. augusztus 9. (Hozzáférés: 2020. december 4.) „Biztos tudomásunk nincs arról, vajjon nagy énekművészeink saját dalolásukat szeretik-e. Találkoztam már oly ritka példányokkal, akik bevallották: Ma ugy énekeltem, mint egy disznó.” 
  29. ↑ Diósy, Béla. „Aki bort, nőt, dalt nem szeret II”, Pesti Hirlap, 1927. augusztus 11. (Hozzáférés: 2020. december 4.) „De nemcsak a hattyúlovagok voltak borvitézek. Ismertem Telramundokat is, akik nem vetettek meg egy pohár jó bort. Még negyvenhatot sem.” 
  30. ↑ Diósy, Béla. „Vendégjárás a magyar királyi Operaházban.I. Énekesnők”, Pesti Hirlap, 1927. augusztus 26. (Hozzáférés: 2020. december 4.) 
  31. ↑ Diósy, Béla. „Vendégjárás a magyar királyi Operaházban.II. Énekesek”, Pesti Hirlap, 1927. augusztus 28. (Hozzáférés: 2020. december 4.) 
  32. ↑ Diósy, Béla. „A közönség I”, Pesti Hirlap, 1927. szeptember 21. (Hozzáférés: 2020. december 4.) 
  33. ↑ Diósy, Béla. „A közönség II”, Pesti Hirlap, 1927. szeptember 23. (Hozzáférés: 2020. december 4.) 
  34. ↑ Diósy, Béla. „A közönség III”, Pesti Hirlap, 1927. szeptember 24. (Hozzáférés: 2020. december 4.) 
  35. ↑ Diósy, Béla. „Kubelik Jan felfedezése”, Pesti Hirlap, 1927. december 29. (Hozzáférés: 2020. december 4.) „Zsúfolt terem, fényes publikum, a saroküléseken szkeptikus savanyu kritikusok. A bozontos hajú ifjú megjelenik. Tiz taktus után az egész nézőtér felfigyel. Öt perc múlva a kritikusok tágra nyitott szemmel keresik egymás tekintetét. Hát ilyen is lehetséges? Vadidegen emberek egymásra mosolyognak a közös gyönyörűségtől, az egész hallgatóság mámorban úszik.” 
  36. ↑ Diósy, Béla. „Első „udvari“ hangversenyem”, Pesti Hirlap, 1928. július 26. (Hozzáférés: 2020. december 4.) „Két hétig nem borotválkoztam — 'akkor még csupaszarcú legény voltam — és amikor elég undorítóan néztem ki, fölvettem legkopottabb öltönyömet, leszakítottam róla minden fölösleges gombot, kabátom ujjaival letöröltem a port bútorainkról, óvatosságból magamhoz vettem doktori diplomámat és kieszeltem magamnak azt az esetleges védekezést, ha egy rendőr megszólít, hogy egy nagy napilap megbízásából csinálok fölfedező riportot” 
  37. ↑ Diósy, Béla. „Olasz opera-premierek”, Pesti Hirlap, 1929. szeptember 15. (Hozzáférés: 2020. december 4.) „A modern zeneélet egyik legérdekesebb szenzációja született meg vagy 40 évvel ezelőtt, amikor Mascagni Pietro a „Cavalleria rusticana" cimü operáját megalkotta. Egy lélek sem ismerte még a fiatal komponistát, aki mint egy calábriai kis szin- társulat karmestere nyomorgott addig.” 

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Diósy_Béla&oldid=23885870”