Degu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Degu
A degu házi kedvencként
A degu házi kedvencként
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Alrendág: Hystricognathi
Részalrend: Caviomorpha
Öregcsalád: Octodontoidea
Család: Csalitpatkányfélék (Octodontidae)
Nem: Octodon
Bennett, 1832
Faj: O. degus
Tudományos név
Octodon degus
Molina, 1782
Szinonimák
  • Sciurus degus Molina, 1782
  • Octodon alba Fitzinger, 1867
  • Octodon clivorum Thomas, 1927
  • Octodon cumingii Bennett, 1832
  • Octodon getulus (Poeppig, 1829)
  • Octodon kummingii (Schinz, 1845)
  • Octodon pallidus Wagner, 1845
  • Octodon peruana Waterhouse, 1848
Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Degu témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Degu témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Degu témájú kategóriát.

A degu (Octodon degus) az emlősök (Mammalia) osztályába, a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és a csalitpatkányfélék (Octodontidae) családjába tartozó közkedvelt faj.

Az állat az Octodon emlősnem típusfaja.

Dél-Amerikából származnak, magyar nevük is innen ered, chilei, amerikai mókusnak is hívják.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chilében, Argentínában a legközönségesebb rágcsálók közé tartoznak. Nagy csapatokban élnek.

Saját maguk által kivájt üregekben élnek. Legtöbbször egy hűs árnyékot biztosító bokor alá költöznek. Nappal nem jönnek elő fészkükből, csupán napnyugtakor, vagy amikor már a Hold is feljött, hogy apró magokat gyűjtsenek.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza a farok nélkül 15–20 centiméter. A kifejlett példányok nagyjából akkorák lesznek, mint egy patkány. Bundájuk felül barna, a hasuk krémszínű. Fogaik, mint a legtöbb rágcsálónak, állandóan nőnek. A fiatalok foga fehér, az idősebbeké narancssárgás, akárcsak az egészséges példányoké. Fülük nagy, hallásuk is kitűnő. Szemük sötétbarna, fekete pupillával. A legtöbb ember teljesen feketének látja a legtöbb rágcsálóval együtt. A sötétben jól lát. A farka végén található bolyhos részt szemrebbenés nélkül elhagyja, ha ott emelik meg.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Degu.jpg

A sivatagban szinte kizárólag apróbb magvakkal táplálkoznak, melyeket vagy összegyűjtenek vagy helyben elfogyasztanak. Ha ragadozó vagy más veszély közeledik, egyszerre mind eltűnnek földalatti labirintusaik bejáratain. Az, hogy milyen gyakran táplálkoznak, attól függ, hogy milyen gyorsan tudják megemészteni ezt a viszonylag rossz minőségű ételt, ez a táplálék minőségétől és a környezeti hatásoktól függően változik, s más növényevőkhöz hasonlóan, mint például a nyulak, megeszik a saját ürüléküket, hogy több tápanyaghoz jussanak. Ez is arra szolgál, hogy fenntartsák az egészséges bélműködésüket, ha az élelem tápanyagban szegény.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A deguk 2–8 kölyköt hoznak világra. 4 hónapos korukban válnak ivarértetté. Vemheségük 70–90 napig tart. A hím köré több nőstény is társul. Természetes körülmények között csak kevés degu éri meg a 2 éves kort, fogságban tartva viszont akár 5–10 évig is élhetnek.

A degu mint kiskedvenc[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A degu nagyon elterjedt kiskedvenc, rendszerint ketrecben vagy terráriumban tartják. Lakhelye 2–3 példány tartásának legalább 100×50×60 cm legyen, de semmiképp nem hátrány, ha nagyobb. Lakhelyét ne érje közvetlen fény, s a huzattól is kíméljük. Nagyon szívesen épít fészket. Alomnak forgács, homok, macskaalom, széna is használható, melynek cseréje néhány naponta is elegendő. Kedvelt játéka a homokfürdőzés. Egy lehetőleg elég nehéz tálban, amit nem tud felborítani, helyezzünk be neki tiszta homokot. Ha hetente 2–3 alkalommal berakjuk hozzájuk a tálat egy kis időre, akkor nemcsak unalmát űzzük el vele, de bundája is fényesebb, ápoltabb lesz. Mint minden rágcsálónak, így a degu metszőfoga is állandó növésben van, és koptatnia kell, emiatt is célszerű mászókákat s egyéb tárgyakat berakni neki.

Naponta csak friss vizet, szénát és magokból álló keveréket igényel. Tanácsos azonban az etetésére odafigyelni, mivel hajlamos az elhízásra illetve a cukorbetegségre, és a fogát is roncsolják a cukortartalmú ételek. Nem szabad neki sok édes gyümölcsöt adni, mert az édes dolgok nem csak a fogainak nem tesz jót, de ha nagyon sokat kap, cukorbeteg is lehet. Inkább zöldségeket adjunk neki rágcsálás gyanánt, de azt se vigyük túlzásba, mert hasmenést okozhat.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]