Dedinszky Elemér
| Dedinszky Elemér | |
| Született | 1884. június 23. Alsólehota |
| Elhunyt | 1933. január 4. Dunaharaszti |
| Foglalkozása | festőművész, szobrász |
| Iskolái | Magyar Királyi Iparművészeti Iskola, Akademie der Bildenden Künste München |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dedinszky Elemér témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nemesdedinai Dedinszky Elemér, szül. Dedinszky Elemér Emánuel János (Alsólehota, 1884. június 23.[1] – Dunaharaszti, 1933. január 4.)[2][3] festőművész, szobrász.
Családja[szerkesztés]
Dedinszky Emánuel tanár és Schmidt Anna római katolikus szülők gyermeke.[1] Felesége csikszentgyörgyi rákosi Boross Erzsébet 1901-ben szerezte tanítói oklevelét, ezt követően Abaújszántón, majd Dunaharasztiban tanított.[4]
Tanulmányai[szerkesztés]
1899-ben végzett a Székes Fővárosi Községi Iparrajziskolában,[5] majd 1899-1903 között az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola – a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem jogelődje – tanulója,[6] 1904-től a Müncheni Képzőművészeti Akadémia (Akademie der Bildenden Künste München) hallgatója.[7][8]
Ismert megjelenései[szerkesztés]
1903-ban díjat nyert a Magyar Iparművészeti Iskola pályázatán Alakrajz című grafikájával.[9]
Rajzai illusztrációként megjelentek a Magyar Szemle 1904. 7. évf. 1-6. számában.[10][11]
Az első világháború idején elsősorban hadi témájú festményeket és képeslapokat készített. Részt vett az 1916. évi lembergi hadikiállításon.[12] Az 1917-ben a Margitszigeten rendezett Hadikiállításon Jámbor Lajossal közösen festett képe Honvédcsapatok foglalják el Magyaroshegy IV. Károly csúcsát (1916) a díszteremben került kiállításra.[13] A kiállítás 1918. májustól októberig tartó második idényében további képei is kiállításra kerültek.[14]
A Hadtörténeti Múzeum 1922-ben az 1917–1918-as margitszigeti Hadikiállítás anyagából díszes kivitelű levelezőlapon adta ki Jámbor Lajossal közösen festett három képét is: az Arató-szabadság, a Szászmagyarosi honvédroham: 10-es honvédek elfoglalják a Károly király csúcsot (1916.) és a Tüzérségi megfigyelő búzakeresztben című alkotásaikat az erről értesítő Rendeleti Közlöny a művészi értékűek közé sorolta.[15]
1930-ban a Műcsarnok tavaszi tárlatán kiállították a Mária mennybemenetele című szoborcsoportját, amelyet a Katolikus Szemle kritikusa „lélekből fakadt, bájos, finom műnek” nevezett, hozzátéve azt, hogy „bár gyermekleány főalakja inkább Kis szent Teréznek, mint az Assuntának tekinthető”.[16]
Köztéri művei[szerkesztés]
Több I. világháborús emlékmű fűződik a nevéhez, melyek Dunaharasztiban, Szikszón, Hidasnémetiben, Budajenőn és Ongán ma is láthatók. Legnépszerűbb alkotása az „Elesett hősök emlékére” állított, Árpád vezért formázó szobra Hidasnémetiben.
A 119 hősi halott emlékére állított, általa készített szikszói hősi emlékmű leleplezésén az avató beszédet Horthy Miklós tartotta.[17]
A Dunaharasztiban állított hősi emlékművet 1927. október 30-án[18] József főherceg avatta fel.[19] A szobrot 2017-ben az eredeti dokumentáció alapján az önkormányzat teljes egészében felújíttatta és eredeti állapotában állította helyre.[20]
Az Onga közterén található emlékmű egy gyermekétől búcsúzó katonát ábrázol. A szobor 1927-ben közadakozásból készült. Talapzatán az I. és II. világháborúban elhunyt ongaiak nevei olvashatók.[21]
- Fennmaradt szobrai
- I. és II. világháborús emlékmű Szikszó (1926)[22]
- I. és II. világháborús emlékmű Dunaharaszti (1927)
- Hősi emlékmű Onga (1927)[21]
- Árpád vezér (Elesett hősök emlékműve) Hidasnémeti (1932)
Dedinszky Elemér szobrai térképen
Galéria[szerkesztés]
|
 |
|
| I. és II. világháborús emlékmű Dunaharaszti
(Foto: dr. Varga József) |
I. és II. világháborús emlékmű Szikszó
(Képeslap 1945 előttről) |
Árpád vezér (Elesett hősök emlékműve) Hidasnémeti
(Foto: Kiss Katalin) |
A comanducci.it című olasz művészeti honlap – némileg tévesen – XIX. századi művészként tartja számon.[23]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Keresztelési bejegyzése
- ↑ Geni
- ↑ A kozterkep.hu honlapon halálának idejeként 1933. február 4. szerepel.
- ↑ szerk.: Ladányi Miksa: Dunaharaszti, Magyar városok monográfiája 18., 315. o. (1936)
- ↑ szerk.: Vidéky János: A Székes Fővárosi Községi Iparrajziskola Tudósítványa az 1898–99. tanév végén. Budapest: Pesti Könyvnyomda Részvény-társaság (1899)
- ↑ 106. oldal Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola évkönyve 1880-1930. 82. oldal
- ↑ Egyetemi anyakönyv és Nyilvántartó lap
- ↑ Géza Jászai: München und die Kunst Ungarns 1800 bis 1945 (német nyelven). epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.) Ungarn-Jahrbuch Band 2, Jahrgang 1970
- ↑ Magyar Iparművészet VII. évf. 1. szám, 78. oldal Magyar Iparművészet
- ↑ Magyar irodalmi folyóiratok. Ma este-Magyar Szemle author=Lakatos Éva, A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, A sorozat 11-13. (1978pages=1047 és 1167)
- ↑ (1904) „Dedinszky Elemér illusztrációk”. Magyar Szemle 16.
- ↑ Részvételére közvetett utalás a Színházi Élet 1937. évi 27. évf. 7. száma 31. oldalán Színházi Élet 1937. 7. szám
- ↑ Ságvári György. „Tárgyiasult emlékezet. Emlékművek, múzeumok a Nagy Háborúról”. Hadtörténelmi Közlemények 118. (1–2.), 106.. o.
- ↑ (1918. június 2.) „A margitszigeti hadikiállítás”. Pesti Hírlap 40. (130.), 4.. o.
- ↑ (1922. január 14.) „1459/Lt. 1922. számu Értesítés.”. Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára 49. (4.), 29–30.. o.
- ↑ Temesi Pál (1930). „Képzőművészeti szemle. A Műcsarnok tavaszi tárlata”. Katolikus Szemle 44. (5.), 451.. o.
- ↑ (1926. szeptember 7.) „A kormányzó Halmajon és Szikszón”. Budapesti Hírlap 46. (202.), 2.. o.
- ↑ (1928) „Dunaharaszti és környékének története”. Turisták Lapja 40., 30.. o.
- ↑ (1927. november 1.) „Hősök emlékünnepe Dunaharasztiban és Soroksáron”. Budapesti Hírlap 47. (248.), 7.. o.
- ↑ Méltóság. lakihegyradio.hu, 2017. szeptember 25. (Hozzáférés: 2017. november 11.)
- ↑ a b Hősi emlékmű – Onga. kozterkep.hu, 2017. november 4. (Hozzáférés: 2017. november 11.)
- ↑ Szikszói emlékmű: Horthy Miklós avatta. Észak-Magyarország, 2014. október 21. [2014. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 21.)
- ↑ Conducci.it
