Debreceni virágkarnevál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentkorona-kompozíció a 2009-es Debreceni virágkarneválon
A 2009. év győztes kocsija: a Ludas Matyi
Román és magyar testvérmegye közös kocsija
Öreg Néne őzikéje
5 éves a jégcsarnok Debrecenben
Brazil menettáncosok felvonulása
Magyar Posta kocsi

A Virágkarnevál megrendezése Debrecen városában mára már hagyományos fiesztává fejlődött ki.[1] A „Virágkarnevál” a nagy létszámú város legnépszerűbb turisztikai rendezvénye, az államalapító Szent István király szentté avatásának napjához és az új kenyér ünnepéhez, augusztus 20-ához kötődik. A megelőző héten nagyjából félmillióan érkeznek a kétszázezer állandó lakosú cívis városba. Az eredetileg egy napos rendezvény már egy teljes "karneváli hétté" nőtte ki magát, különböző programokkal, koncertekkel. Ezt a programsorozatot koronázzák meg az augusztus 20-án felvonuló virágkocsik. Az Európában egyedülállónak számító esemény minden évben ígéretes esemény, amelynek hírneve évről évre nő. A rendezvények kapcsolódnak a környékben lévő települések szokásos ünnepléseihez, és más nevezetes rendezvényekhez (pl.: a Hortobágyi hídivásárhoz).

Kezdetek[szerkesztés]

Egyes kutatások szerint már 1905-ben volt egy látványos virágkorzó a város főutcáján, amit azért rendeztek, hogy a bevételből mentőkocsikat szerezzenek be. Előkerült egy 1900-as fénykép is, ami virágokkal feldíszített kerékpárt örökített meg. 1966 óta néhány kihagyással minden év augusztus 20-án rendezik meg. Kezdetben még csak hazai fellépők és középiskolás csoportok kísérték a virágkocsikat. Pár év múlva jelentek meg a külföldi csoportok, először a szocialista országokból, a rendszerváltás után pedig mindenhonnan. A rendezvény fokozatosan egyre több látogatót hozott Debrecenbe a Virágkarneváli ünnepségekre. Minden esetben Debrecen testvérvárosai is küldenek művészeti csoportokat a nagyrendezvényre.

Mára Magyarországi egyik legismertebb rendezvényévé nőtte ki magát, a nézőközönség elismerése mellett rangos szakmai minősítést is magáénak tudhat, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségének kiváló minősítését. A Karnevál ideje alatt általában megduplázódik Debrecen város lakossága.

Előkészületek[szerkesztés]

A karneválra már hónapokkal előbb készülnek, a kocsik díszítése pedig 2-3 héttel a rendezvény előtt elkezdődik. Hagyományosan különböző vállalkozások, cégek díszítik a kb. 15-16 kocsit, amelyekhez 3 millió szál virágot is használnak.

Az első években a díszítéshez kizárólag élővirágokat használtak. Az utóbbi években megnőtt a száraz virágok felhasználása, de így is egy-egy kocsi díszítéséhez 150-250 ezer szál élővirágot is felhasználnak, a témának megfelelően.

A virágkocsik felkészítése[szerkesztés]

A virágkocsikat száraz virágok tízezreiből építik fel, melyek mindig egy témát ölelnek fel. Minden kompozíciót egy-egy speciális, erre a célra készített teherautó szállít, melyre először a téma vázát készítik el vasvázra dolgozott fából, hungarocellből és más segédanyagokból, majd ezekre erősítik a száraz- és élővirágokat. Természetesen úgy, hogy a teherautóból csak a kerék látszik ki. Sokszor még az sem. A faragás és a lakatosmunka kezdeti lépései után - két héttel a virágkarnevál előtt - elkezdik feltűzni a száraz virágokat. Ez azonban már 30-40 emberes feladat. Végül a vágott virágokra kerítenek a sort, amelyeknek a frissessége csak úgy garantált, ha közvetlenül a felvonulás előtt, azaz 19-én éjszaka tűzik fel őket. A kocsiknak augusztus 20-án, reggel 6 órakor már teljes pompájukban kell díszelegniük! Minden évben hagyományosan a Szent Korona a nyitókocsi, a további kompozíciókban mindig látható valamilyen mesebeli téma (pl. részlet a János vitézből), általában valamilyen aktuális témát jelenítenek meg. Lásd a fényképeket.)

A karneváli felvonulás[szerkesztés]

A hagyományos felvonulás reggel nyolc órakor kezdődik. A nagyállomás előtt lévő, az ország legnagyobb terétől, a Petőfi tértől a város fő utcáján a Piac utcán át,[2] a nagytemplom előtt a Nagyerdei Stadionba vonul a virágokkal szépen feldíszített kocsisor. Közöttük a meghívott városi, testvérvárosi együttesek mutatják be tudásuk javát. Hazai és külföldi előadók, táncosok és zenekarok, zászlódobálók, és mazsorettek kíséretében végigvonulva a főutcán, majd a délelőtt kb. 10 órára eljutnak a Nagyerdei Stadionba. A stadionban körbevonulnak az itt jelenlévő közel húszezres nagyközönség előtt A zsűri itt osztja ki a Virágkarnevál végén a díjakat a legötletesebb kompozícióknak. A felvonulás után az érdeklődők a stadionban közelről is megcsodálhatják a virágkompozíciókat. A Virágkarnevál kocsijai és előadói este újra felvonulnak a Nagyállomástól indulva a Nagytemplomig. A menetet követően a Virágkarnevált tűzijáték és hajnalig tartó utcabál zárja.

A karneváli menet útvonala[szerkesztés]

Nagyállomástól indul a menet, végighalad a Piac utcán, a Debrecen Plázánál balra fordul a Hunyadi utcára, majd a Kölcsey Központnál jobbra, végighaladnak a virágkocsik a Bethlen utcán, aztán az Egyetem sugárúton. A Debreceni Egyetem (Főépülete) előtt jobbra fordul a felvonulás, és a Nagyerdei körúton végigvonulva egészen a Stadionig. Az útvonal teljes hossza kb. 5 km és ehhez jön a stadionbeli kb. 5-600 méteres kör megtétele.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A karnevál eredetileg farsangi eseményt jelentett. A mai magyar nyelvben jelentése gyakorlatilag egybemosódott a fesztiváléval, de a szó régi értelmét szigorúan véve a Debreceni virágkarnevál neve megtévesztő, hiszen ezt augusztus 20-án tartják, tehát nem farsangi esemény.
  2. A villamos útvonala mentén, az utcán felépített lelátók között

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]