Dareiosz-festő
| Dareiosz-festő | |
 | |
| A festő névadó vázája, Voluta-kratér, Régészeti múzeum, Nápoly | |
| Született | i. e. 4. század nem ismert |
| Meghalt | i. e. 4. század nem ismert |
| Alkotott | i. e. 4. század közepe |
| Alkotott | i. e. 340–i. e. 320 |
| Nemzetisége | Görög |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dareiosz-festő témájú médiaállományokat. | |
A Dareiosz-festő az i. e. 4. század közepén[1] Dél-Itáliában, Apuliában alkotó görög vázafestő volt. Pontos születési és halálozási dátuma nem ismert és mivel nem szignálta alkotásait, neve sem maradt ránk.
A Dareiosz-festő munkássága domináns hatással volt az egész apuliai vázafestészet későbbi történetére.[2] Ő volt az első a kései apuliai alkotók közül aki a végsőkig kihasználta az igazán nagyméretű, időnként egy méternél is magasabb vázák által nyújtott lehetőségeket. Az általa bevezetett kompozíciók jelentősen befolyásolták az összes utána következő festő képeit.[2] Mitológiai témájú alkotásait korábban sosem látott grandiózus stílusban festette meg.
Úgy tűnik a Dareiosz-festő és közvetlen elődei jól ismerték a görög irodalmi alkotásokat és a mitológiát,[2] alkotásaik legnagyobb erényei közé tartozik a történetek gesztusokon, a szereplők testtartásán és arckifejezésén keresztüli szuggesztív megjelenítése.
A Dareiosz-festő számos más vázán nem előforduló mítoszt is megjelenített és időnként olyan legendákból vett képeket is festett amiket tragédiaírók, különösen Euripidész is felhasználtak műveikhez.[2] Vázáin tragikus és komikus maszkok is megjelennek főleg Dionüszoszhoz köthető képein.
Egyes alkotásain felismerhető az egykorú érdeklődés Nagy Sándor perzsiai hadjárata iránt is (i. e. 4. század utolsó harmada).[2] A képeken a Dareiosz perzsa uralkodót nem csata közben ábrázolja hanem például tanácsadói körében a trónján ülve. A trónon ülő uralkodó képéről nevezték el Dareiosz-festőnek, egy voluta-kratéren látható a nápolyi régészeti múzeumban.
Kevésbé érdeklődött a temetési témák iránt, időnként megjelennek vázái hátoldalán de szinte sosem az előoldalukon.[2] Néhány edényt esküvőre készülő nőalakkal és Erósszal díszített, leginkább pelikéket. Úgy tűnik az esküvői jelenettel díszített pelikék népszerűek voltak a vevők körében mivel a festő számos követője készített hasonló ábrázolásokat.
Nagyobb vázáin az alakokat sokszor feliratok azonosítják. Karrierje során másodlagos díszítőelemei egyre bonyolultabbá váltak kihasználva a nagyméretű festhető felületeket. Gyakran építészeti elemeket is felhasznált ilyen díszítőelemnek és egymással éles kontrasztot alkotó színekkel festett meg őket. A vázák nyakán és vállán korábban látott növényi díszítésen gyakorlatilag nem változtatott, viszont egyre gyakrabban jelennek meg az edények egyes részeit elválasztó sávokon.[2] A sávok esetenként állatfrízek is állhattak.
A Dareiosz-festő kompozíciós készsége mellett kiemelkedő rajzoló is volt. Kedvelte az arcok háromnegyedes ábrázolását, az alakok száját és szemét hangsúlyos módon jelenítette meg. Drapériáinak körvonalai tisztán kivehetők, de esetenként megtörnek a test vonalán, ezt a ruhák hullámos szegélyével és esésével ellensúlyozta.[2]
Későbbi munkáin rajzainak vonalvezetése még biztosabbá vált, és drapériáit is szabadabban kezelte. Két nagyméretű vázája a Dareiosz-váza és a Patroklosz temetését megjelenítő voluta-kratér érett stílusának kiemelkedő példái.[3] Egy sorozat kehely-kratér előoldalukon mitológiai, hátoldalukon Dionüszosz-jelenetekkel kevésbé lehengerlő hatású mint nagyobb, sokalakos kompozíciói, viszont képek egységesebbek mint sok különálló figurából összeállított jelenetei.
Műhelyében számos festő dolgozott és képeiken fel is ismerhető a mester hatása, de alkotásaik így is (kevés kivétellel) csak tömegterméknek számítanak.[3] Ugyanazokat a témákat ismételték és megjelenítésük is annyira hasonló, hogy nagyon nehéz az egyes alkotók munkáit elkülöníteni.[3]
Legfontosabb követője az Alvilág-festő volt, akinek névadó vázája egy voluta-kratér rajta Perszephoné és Hadész ábrázolásával az alvilágban.[3] Korai munkái közül három léküthoszon felismerhető az erőteljes stilisztikai hasonlóság a Dareiosz-festő alkotásaival.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Trendall, A. D. Red figure vases of South Italy and Sicily. London, UK: Thames and Hudson (1989). ISBN 0-500-20225-7
- Sarti, Susanna (szerk.). Görög művészet (A művészet története 16/3). Budapest: Corvina Kiadó (2007). ISBN 978-963-13-5654-0
- John, Boardman. Görög művészet (A művészet világa). Budapest: Glória Kiadó (2006). ISBN 963-9587-22-2
.jpg)
.jpg)
Görög vázaformák | ||
|---|---|---|
| Tárolóedény | Amfora · Hüdria · Kalpisz · Lebész gamikosz · Lutrophorosz · Nesztorisz · Peliké · Pitosz · Sztamnosz |  |
| Vegyítőedény | ||
| Kiöntőedény | ||
| Csésze | ||
| Kozmetikai edény | ||
| Egyéb | ||