Darázslepke
Darázslepke | ||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Darázslepkék (hím és nőstény)
| ||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
Sesia apiformis Clerck, 1759 | ||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Darázslepke témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Darázslepke témájú médiaállományokat és Darázslepke témájú kategóriát. |
A darázslepke (Sesia apiformis = Aegeria apiformis) a szitkárfélék (Sesiidae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja.
Elterjedése, élőhelye
Ez a holarktikus faj Európában az Altaj hegységig terjedt el; Amerikába úgy hurcolták be. Szinte egész Európában előfordul, így Magyarországon is mindenütt, ahol tápnövényei élnek. Ritkán látható, de helyenként jelentős károkat okoz.
Megjelenése
A legtöbb szitkárnál jóval nagyobb, lódarázsra emlékeztető molylepke. A hímek szárnyának fesztávolsága 28–33 mm, a nőstényeké 34–40 mm. A szárnyak szegélye barna. A hím és a nőstény jól elkülöníthető arról, hogy a hímnek sárga farpamacsa van.
Életmódja
Egy nemzedéke két év alatt fejlődik ki. A lepkék több hónapig (május elejétől augusztus végéig) rajzanak; rendszerint napfényben repülnek. A gyökfő közelébe petézik.
A hernyók a törzsben rágnak; jelenlétükre a fa tövében felhalmozódó rágcsálékhalmokból következtethetünk. Az első télen a hernyó, a másodikon a báb telel át a tápnövény belsejében.
Mérsékelten polifág faj. Fő gazdanövényei a nyárfafélék, de megtelepedhet a fűzön, a hárson, a kőrisen és a nyíren, esetenként a tölgyön is.
Főleg a nyár-anyatelepeken okozhat nagy károkat: a nagy nyárfacincérrel együtt az idősebb anyatövek fő pusztítója. Hernyója összerágja az anyatövek gyökfőit, amitől csökken azok vesszőhozama, az anyatövek korhadnak, és végül elpusztulnak.
Névváltozatok
- darázsszitkár[1]
További információk
- Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)
- FAZEKAS IMRE: Az Északi-középhegység üvegszárnyú lepkefaunája
- Csóka György – Kovács Tibor: Xilofág rovarok
Jegyzetek
- ↑ Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)