Darázslepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Darázslepke
Darázslepkék (hím és nőstény)
Darázslepkék (hím és nőstény)
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Sesioidea
Család: Szitkárfélék (Sesiidae)
Nem: Sesia
Faj: S. apiformis
Tudományos név
Sesia apiformis
Clerck, 1759
Szinonimák

darázsszitkár

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Darázslepke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Darázslepke témájú médiaállományokat és Darázslepke témájú kategóriát.

A darázslepke (Sesia apiformis = Aegeria apiformis) a szitkárfélék (Sesiidae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Ez a holarktikus faj Európában az Altaj hegységig terjedt el; Amerikába úgy hurcolták be. Szinte egész Európában előfordul, így Magyarországon is mindenütt, ahol tápnövényei élnek. Ritkán látható, de helyenként jelentős károkat okoz.

Megjelenése[szerkesztés]

A legtöbb szitkárnál jóval nagyobb, lódarázsra emlékeztető molylepke. A hímek szárnyának fesztávolsága 28–33 mm, a nőstényeké 34–40 mm. A szárnyak szegélye barna. A hím és a nőstény jól elkülöníthető arról, hogy a hímnek sárga farpamacsa van.

Életmódja[szerkesztés]

Egy nemzedéke két év alatt fejlődik ki. A lepkék több hónapig (május elejétől augusztus végéig) rajzanak; rendszerint napfényben repülnek. A gyökfő közelébe petézik.

A hernyók a törzsben rágnak; jelenlétükre a fa tövében felhalmozódó rágcsálékhalmokból következtethetünk. Az első télen a hernyó, a másodikon a báb telel át a tápnövény belsejében.

Mérsékelten polifág faj. Fő gazdanövényei a nyárfafélék, de megtelepedhet a fűzön, a hárson, a kőrisen és a nyíren, esetenként a tölgyön is.

Főleg a nyár-anyatelepeken okozhat nagy károkat: a nagy nyárfacincérrel együtt az idősebb anyatövek fő pusztítója. Hernyója összerágja az anyatövek gyökfőit, amitől csökken azok vesszőhozama, az anyatövek korhadnak, és végül elpusztulnak.

Névváltozatok[szerkesztés]

  • darázsszitkár[1]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Darázslepke témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. ápr. 6. (PDF)