Ugrás a tartalomhoz

Déván István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2018. szeptember 15., 10:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Árván (paraméter nélkül) álló {{Személy infobox}} cseréje (WP:BÜ), apróbb javítások)
Déván István
Született

Pozsony
Elhunyt

Kempten
Állampolgárságamagyar[2]
Foglalkozása

Magassága170 cm[3]
Testtömege61 kg[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Déván István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Déván István (Pozsony, 1890. november 4.Kempten, (NSZK), 1977. május 21.) magyar atléta, újságíró, lapszerkesztő.

Családja

Édesapja Déván Ottó Konstantin József Tódor királyi főügyész, édesanyja füleki Fülep Izabella.[4] Apai nagyszülei az ismert pozsonyi orvos és királyi egészségügyi tanácsos Déván Károly és a német származású Siebenfreud Christine.

Életpályája

1910-től a Magyar Atlétikai Club (MAC) atlétája, síelője, bobversenyzője, 1920-tól a Budapesti Korcsolyázó Egylet gyorskorcsolyázója, a MAC autó- és motorkerékpár-versenyzője volt. 1912-ben a részt vett a stockholmi nyári, 1924-ben az 1., chamonix-i téli olimpián. 1912 és 1915 között atlétikában háromszoros egyéni - , 1919- ben kétszeres váltó - , 1919-ben egyszeres csapatbajnok. 1922-ben síelésben összetett magyar bajnok, és még abban az évben gyorskorcsolyában is magyar bajnoki címet nyert. 1912-től 1914-ig atlétikában, 1922-től 1924-ig síelésben magyar válogatott. 1908-tól 1944-ig újságíróként dolgozott. 1912-től 1914-ig a Pesti Hírlap tudósítója, 1920-tól 1925-ig a Nemzeti Újság autórovatának vezetője volt. 1925-től 1931-ig az Automobil Motorsport című folyóirat tulajdonos-főszerkesztője, 1933-34-ben az ’’Automobil und Motorrad Weltalmanach ’’szerkesztője, 1934-től az A Nép és az Esti Újság munkatársa. 1944-től haláláig, 1977- ig Németországban élt.

Főbb művei

  • Sí. Ugrás, futás, tréning és versenyzés (Budapest, 1919);
  • A modern atlétika (Bp., 1922);
  • A modern sísport (Bp., 1923; németül Bp., 1924);
  • Automobil Almanach (Bp., 1925);
  • A síelés abc-je (Bp., 1931, 2. kiad. Bp., 1940; angolul Bp. 1936);
  • A sízés technikája síkon, lejtőn, meredeken. Az új sí abc (Bp., 1936);
  • A magyar szocialista állam sportja (Bp., 1938);
  • Standard-Abfahrten in Europa (München, 1938);
  • Sport. Kérdezz! Felelek! (1-2., Bp., 1940-41).

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub

Jegyzetek

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03301.htm, Déván István, 2017. október 9.
  2. sports-reference.com (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 31.)
  3. a b Olympedia (angol nyelven), 2006
  4. Déván István Keresztelési anyakönyve, 1890