Dél-dunántúli nyelvjárás
Megjelenés
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/53/D%C3%A9l-Dun%C3%A1nt%C3%BAli_nyelvj%C3%A1r%C3%A1si_r%C3%A9gi%C3%B3.svg/300px-D%C3%A9l-Dun%C3%A1nt%C3%BAli_nyelvj%C3%A1r%C3%A1si_r%C3%A9gi%C3%B3.svg.png)
A dél-dunántúli nyelvjárási régió a magyar nyelv nyelvjárásainak egyike.
Jellemzői
A régió jellemzői:[1]
- Zárt ë-ző (dëszka, lë, së)
- erős az ö-zés (kendör, löhet, mönünk)
- néhol előfordul a nyílt é-zés (kégyó "kígyó", késér "kísér")
A tárgyas igeragozás esetében Baranyában és Somogy déli felén elterjedt a mondi, monditok, mondik ("mondja, mondjátok, mondják") szavak, birtokos személyjelzésben a lovik, kertyik ("lovuk, kertjük") szavak.
Baranyában az "l" hang előtt "e" helyett "ö"-t használnak (köll, fölköl). Néhol a "nyílt e" "á"-hoz közelítő hanggá válik (ámber, álmegy).[2]
Típusai
A területe nyelvjárástípusai.[1]
Jegyzetek
- ↑ a b dél-dunántúli nyelvjárás. www.tankonyvtar.hu. [2018. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Ámberek, a nyölvjárás illen szíp árrefelé. pecsma.hu. [2018. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 26.)