Törpehangyász

Törpehangyász
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Vendégízületesek (Xenarthra);
Rend:	Szőrös vendégízületesek (Pilosa);
Alrend:	Hangyászok (Vermilingua);
Család:	Törpehangyászok (Cyclopedidae);
Nem:	Cyclopes; J. E. Gray, 1821
Faj:	C. didactylus;
Tudományos név
	Cyclopes didactylus; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Cyclothurus Lesson, 1842; Didactyla Liais, 1872; Didactyles F. Cuvier, 1829; Eurypterna Gloger, 1841; Myrmydon Wagler, 1830; Cyclothurus Gray, 1825; Cycloturus Goeldi & Hagmann, 1904; Myrmecophaga didactyla Linnaeus, 1758; Cyclopes didactylus jurnanus Cabrera, 1958;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Törpehangyász témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Törpehangyász témájú kategóriát.

A törpehangyász (Cyclopes didactylus) az emlősök (Mammalia) osztályának a vendégízületesek (Xenarthra) öregrendjébe és a szőrös vendégízületesek (Pilosa) rendjébe, ezen belül a törpehangyászok (Cyclopedidae) családjába tartozó faj. Családjának az egyetlen élő képviselője.

Nemének az egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés]

Mexikó déli területeitől kezdve Bolívián át Brazíliáig valamennyi trópusi erdőben széles körben elterjedt állat. Az állomány egyedszáma hosszabb távon stabilnak tűnik.

Alfajai[szerkesztés]

Cyclopes didactylus catellus
Cyclopes didactylus didactylus
Cyclopes didactylus dorsalis
Cyclopes didactylus eva
Cyclopes didactylus ida
Cyclopes didactylus melini
Cyclopes didactylus mexicanus

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 16–23 centiméter, farokhossza 16,5–29,5 centiméter és testtömege 300–500 gramm. A szőrzete, elterjedési területének északi részén aranysárga. A délebbre élő populációk szőrzetének színe fokozatosan szürkére vált. A farka hosszú, erős és kapaszkodásra alkalmas. Alulról teljesen szőrtelen. A mellső végtagok második és harmadik ujja hajlott karmokban végződik, ezeket a táplálékszerzés során és védekezéskor használ. Ennek az emlősnek a talpán is vannak ízületei, így a karmait egészen vissza tudja hajlítani, és biztosan kapaszkodik velük a faágakon. A nyelvét ragadós anyag borítja, melyet a nyálmirigyek termelnek, s ez megkönnyíti a rovarfogást.

Életmódja[szerkesztés]

Ez az állat éjjel aktív és ritkán száll le a fáról. Magányosan vagy párban él. Tápláléka hangyákból, termeszekből, méhekből és egyéb rovarokból áll. A fogságban több mint két évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

A törpehangyász körülbelül egyévesen válik ivaréretté. A párzási időszak júliustól augusztusig tart. A 6 hónapos vemhesség után decemberben vagy januárban világra jön az egyetlen kölyök. A kölyök az első hónapjait egy fa odvában tölti, utána az anyja farkába kapaszkodva „utazik”. Mindkét szülő, félig megemésztett rovartáplálékkal eteti. Kilenc hónapos korában félig-meddig önálló.

Rokon fajai[szerkesztés]

Az összes hangyászféle rokonságban áll a törpehangyásszal.

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 25.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

További információk[szerkesztés]

Képek az interneten a törpehangyászról

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap