Törpehangyász

Törpehangyász
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Vendégízületesek (Xenarthra);
Rend:	Szőrös vendégízületesek (Pilosa);
Alrend:	Hangyászok (Vermilingua);
Család:	Törpehangyászok (Cyclopedidae);
Nem:	Cyclopes; J. E. Gray, 1821
Faj:	C. didactylus;
Tudományos név
	Cyclopes didactylus; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Cyclothurus Lesson, 1842; Didactyla Liais, 1872; Didactyles F. Cuvier, 1829; Eurypterna Gloger, 1841; Myrmydon Wagler, 1830; Cyclothurus Gray, 1825; Cycloturus Goeldi & Hagmann, 1904; Myrmecophaga didactyla Linnaeus, 1758; Cyclopes didactylus jurnanus Cabrera, 1958;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Törpehangyász témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Törpehangyász témájú kategóriát.

A törpehangyász (Cyclopes didactylus) az emlősök (Mammalia) osztályának a vendégízületesek (Xenarthra) öregrendjébe és a szőrös vendégízületesek (Pilosa) rendjébe, ezen belül a törpehangyászok (Cyclopedidae) családjába tartozó faj. Családjának az egyetlen élő képviselője.

Nemének az egyetlen faja.

Előfordulása

Mexikó déli területeitől kezdve Bolívián át Brazíliáig valamennyi trópusi erdőben széles körben elterjedt állat. Az állomány egyedszáma hosszabb távon stabilnak tűnik.

Alfajai

Cyclopes didactylus catellus
Cyclopes didactylus didactylus
Cyclopes didactylus dorsalis
Cyclopes didactylus eva
Cyclopes didactylus ida
Cyclopes didactylus melini
Cyclopes didactylus mexicanus

Megjelenése

Testhossza 16–23 centiméter, farokhossza 16,5–29,5 centiméter és testtömege 300–500 gramm. A szőrzete, elterjedési területének északi részén aranysárga. A délebbre élő populációk szőrzetének színe fokozatosan szürkére vált. A farka hosszú, erős és kapaszkodásra alkalmas. Alulról teljesen szőrtelen. A mellső végtagok második és harmadik ujja hajlott karmokban végződik, ezeket a táplálékszerzés során és védekezéskor használ. Ennek az emlősnek a talpán is vannak ízületei, így a karmait egészen vissza tudja hajlítani, és biztosan kapaszkodik velük a faágakon. A nyelvét ragadós anyag borítja, melyet a nyálmirigyek termelnek, s ez megkönnyíti a rovarfogást.

Életmódja

Ez az állat éjjel aktív és ritkán száll le a fáról. Magányosan vagy párban él. Tápláléka hangyákból, termeszekből, méhekből és egyéb rovarokból áll. A fogságban több mint két évig él.

Szaporodása

A törpehangyász körülbelül egyévesen válik ivaréretté. A párzási időszak júliustól augusztusig tart. A 6 hónapos vemhesség után decemberben vagy januárban világra jön az egyetlen kölyök. A kölyök az első hónapjait egy fa odvában tölti, utána az anyja farkába kapaszkodva „utazik”. Mindkét szülő, félig megemésztett rovartáplálékkal eteti. Kilenc hónapos korában félig-meddig önálló.

Rokon fajai

Az összes hangyászféle rokonságban áll a törpehangyásszal.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 25.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

További információk

Képek az interneten a törpehangyászról

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap