Csorba Zoltán (mezőgazdász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csorba Zoltán
Született 1904. szeptember 27.
Budapest
Elhunyt 1981. szeptember 11. (76 évesen)
Budapest
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1926)
Tudományos pályafutása
Szakterület
Kutatási terület növénykórtan
növényvédelem
Tudományos fokozat doktorátus (1931)
Tudományos publikációk száma ~140

Csorba Zoltán (Budapest, 1904. szeptember 27.Budapest, 1981. szeptember 11.) magyar mezőgazdász, a növénykórtan és növényvédelem kutatója, a biológiai tudományok kandidátusa (1961).

Életrajza[szerkesztés]

1904. szeptember 27-én született Budapesten. 1926-ban fejezte be egyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen, ahol gyakornok, majd tanársegéd lett, 1931-ben doktorált. 1930-tól a Földművelésügyi Minisztérium szolgálatában állt, ahol előbb adjunktus, főadjunktus, majd kísérletügyi igazgató lett. 1948-1950 között a Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatát vezette. 1969-ben való nyugdíjazásáig a Növényvédelmi Kutató Intézet igazgató helyettese volt.

A Magyar Agrártudományi Egyesület alapító tagja volt, 1966-ban aranykoszorús jelvényüket nyerte el, 1973-ban pedig elsőként kapta meg a Horváth Géza-emlékérmet.

Budapesten halt meg, 77 évesen, 1981. szeptember 11-én.

Munkássága[szerkesztés]

Maradandót alkotott a növényvédelmi mikológia területén mint az aszkospórás gombák hazai szakértője. Kidolgozta az almafa lisztharmat elleni védekezés módszereit, és foglalkozott a kajszi betegségeivel, az almástermésűek varasodásával és a moníliás megbetegedés elleni küzdelemmel. A szerves fungicidek mint hatóanyagok magyarországi bevezetője volt.

Mintegy 140 szakcikke jelent meg, 1965-ben részt vett a Növénykórtan című szakkönyv összeállításában is.

Főbb munkái[szerkesztés]

  • Védekezés az almafa-lisztharmat ellen (Budapest, 1939)
  • Általános védekezőmunkák a gyümölcsösben (Kadocsa Gyulával, Budapest, 1950)
  • A házikert növényvédelme (Reichart Gáborral, Budapest, 1958)
  • Az almafa lisztharmat (Budapest, 1962)
  • Harc a gyümölcsfák betegségei és kártevői ellen (Szelényi Gusztávval és Berend Istvánnal, 2. kiadás, Budapest, 1981)

Források[szerkesztés]