Csicsóholdvilági erődtemplom
| Csicsóholdvilági erődtemplom | |
| műemlék | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | evangélikus |
| Egyházmegye | Romániai ágostai hitvallású evangélikus egyház, nagyszebeni egyházkerület |
| Egyházközség | Medgyesi egyházközség |
| Építési adatok | |
| Építése | 1400 körül |
| Rekonstrukciók évei | 1625, 1838 |
| LMI-kód | SB-II-a-A-12575 |
| Elérhetőség | |
| Település | Csicsóholdvilág |
| Hely | Țapu, nr. 134 |
| Elhelyezkedése | |
 Csicsóholdvilági erődtemplom
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 04′ 21″, k. h. 24° 05′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 21″, k. h. 24° 05′ 17″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csicsóholdvilági erődtemplom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A csicsóholdvilági erődtemplom (románul: Biserica fortificată din Țapu, németül: Abtsdorfer Kirchenburg) a Szeben megyei, egykoron szászok által lakott Csicsóholdvilág központjában, egy magaslaton áll. 1400 körül emelték gótikus stílusban, az évszázadok során többször átépítették, felújították. A 21. század elejére a faluban már csak néhány szász maradt, az elhanyagolt templom menthetetlenül romos állapotba került, berendezése megsemmisült. A romániai műemlékek jegyzékében az SB-II-a-A-12575 sorszámon szerepel.[1]
Története[szerkesztés]
Csicsóholdvilágot (németül Abtsdorf bei Marktschelken vagyis „a Nagyselyk melletti apátfalu”) legelőször 1309-ben említik mint az egresi ciszterci monostor birtokát. Az évszázadok során többször gazdát cserélt, a jobbágysorba került szászok egy része a 19. század elején Nagyszebenbe és Brassóba menekült.[2]
A kezdetben katolikus erődtemplom kerítőfalának részeit egyes kutatók a 13. századra datálják, így két évszázaddal előzi meg a szász templomerődök túlnyomó részének építését.[2] A falunak már 1309-ben plébániatemploma volt, 1333-ban megemlítik János nevű papját.[3] A ma is álló erődtemplom gótikus építészeti elemei 1400 körüli keletkezésre utalnak.[2] Kapuja eredetileg nyugati oldalán nyílt. 1625-ben déli és északi kapukat nyitottak, keskeny csúcsíves ablakait néhány kivételével kicserélték, tornyát valószínűleg lebontották (amennyiben az egyáltalán létezett). 1838-ban ismét renoválták, hajóját lapos stukkómennyezettel látták el, eredeti nyugati kapuját befalazták, északi kapuja elé előcsarnokot építettek.[4]
Bár a reformáció idején a szászok evangélikus vallásra tértek, a templomudvarban található kápolnát továbbra is a faluban maradt katolikusok használták. Ezt 1852-ben lebontották, köveit felhasználták a helyi iskola építéséhez.[3] A fal belső oldalán, több más erődtemplomhoz hasonlóan éléskamrák helyezkedtek el, melyeket 1941-ben elbontottak.[5] Az 1940-es földrengés megrongálta a kaputornyot, 1955–56 között javították ki.[4]
Csicsóholdvilágon egykoron 400 erdélyi szász lakott, azonban a 20. század második felében kivándoroltak; 1997-ben még 57, 2017-ben már csak három szász élt a faluban. A templomban nem tartanak istentiszteleteket, romos állapotba került, a berendezést a helyiek elvitték vagy eltüzelték.[5]
Leírása[szerkesztés]
A torony nélküli csarnoktemplom a falu fölé emelkedő dombon helyezkedik el, minden irányból kiválóan látható. Hajója 21 méter hosszú, 7,7 méter széles; ehhez keleti oldalán egy négyzet alapú, szentélyként használt keresztboltozatos terem csatlakozik, melynek vastag falai arra utalnak, hogy föléje templomtornyot terveztek (vagy építettek, majd lebontották). A szentélyt egy fél nyolcszög alaprajzú apszis zárja le, melynek három csúcsíves, négyleveles díszítésű ablaka van. Késő gótikus stílusú, keresztvirágokkal díszített szentségfülkéje a szentély nyugati oldalából nyílik. Sekrestyéjének már csak oldalfalai állnak, bejáratát befalazták. Az oltár 1712-ben készült és a keresztrefeszítést, az utolsó vacsorát, a négy evangélistát, és a Tízparancsolatot ábrázoló naiv festmények díszítették. A padokon és korlátokon több, az építésre és renoválásokra utaló dátum volt olvasható: 1410, 1412, 1642, 1838, 1884.[2][3][4]
A folyami kőből épített ovális kerítőfal magassága 6,2, szélessége 0,8 méter; egykoron fából készült kétszintes védőfolyosó volt a tetején. A masszív, védőtornáccal és kontytetővel ellátott, a nyugati oldalon nyíló kaputornyot 2016-ban renoválták, harangja 1623-ból származik. A várfal északi oldalán egy kisebb bejárat is van, melyet szintén őrtorony védett.[2][4] Temetője a falon kívül, a templomtól délre helyezkedik el.
Képek[szerkesztés]
-
A kaputorony és a kerítőfal -
Temetője -
3D rajz az erődtemplomról -
Alaprajz
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Sibiu. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ a b c d e Roth 48–51. o.
- ↑ a b c Léstyán
- ↑ a b c d Várak 599. o.
- ↑ a b Popescu et al.: Cine cumpără o biserică fortificată in Transilvania?. Hotnews, 2017. július 25. (Hozzáférés: 2020. szeptember 6.)
Források[szerkesztés]
- ↑ Léstyán: Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ Roth: Roth, Anselm. Über Siebenbürgen – Kirchenburgen im westlichen Kokelland und Mediasch, Band 3 (német nyelven). Bonn: Schiller Verlag (2016). ISBN 9783944529752
- ↑ Várak: Karczag Ákos; Szabó Tibor. Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest: Semmelweis (2010). ISBN 9789639879607
További információk[szerkesztés]
- Fabini, Hermann, Klima, Hellmut. Atlas der siebenbürgischen Kirchenburgen und Dorfkirchen, 5. Auflage, Band 1 (német nyelven), Nagyszeben: Monumenta, 2–4. o. (2022). ISBN 9789737969224
- Kloos-Ilea, Mihaela: Comori neștiute: biserica fortificată de la Țapu. Povești săsești, 2014. augusztus 11. (Hozzáférés: 2020. szeptember 6.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Kultur.Sibiu: Biserica fortificată din Țapu. Youtube, 2017. július 26. (Hozzáférés: 2020. szeptember 6.)
- Deák Zsolt: Biserica fortificată – Țapu. Youtube, 2014. október 6. (Hozzáférés: 2020. szeptember 6.)
.svg){kind=small}