Csasztuska
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A csasztuska (oroszul: частушка) orosz népköltészeti műfaj; tréfás-gunyoros hangvételű rövid lírai dal, lírai életkép, később alkalmi agitációs célú rigmus, bökvers; ismert, egyszerű dallamra énekelt alkalmi versike. Lényegében megfelel az angolszász limerick fogalmának.
Csasztuskákat írt Majakovszkij is a saját maga által rajzokkal illusztrált agitációs plakátjaihoz, a ROSZTA-ablakokhoz.
Külön kategória a nyomtatásban – gyakran a törvényt megkerülve – terjedő humoros-trágár tartalmú és nyelvezetű csasztuska. Ez általában politikai töltetű, rendszerellenes versike. A szocialista országokban kézről kézre terjedő szamizdat-kiadványaiban gyakoriak voltak az ilyenek. Ugyanakkor maga a szocialista rezsim is gyakran alkotott csasztuskákat "népnevelő" céllal, amelyek rendszerint vicclapokban (mint a szovjetunióbeli Krokogyil) jelentek meg.
Hasonló műfajt a magyar folklór is ismer. Egy nagyjából szalonképes példa:
„Már ezután gatya nélkül járok!
Lóg a tököm, nevetnek a lányok,
Barna kislány gondolja magába,
Jobb vóna ha bennem kalimpálna!”
Szerkezete[szerkesztés]
A név onnan származik, hogy eredetileg négysoros (четверостишие) versike volt, ölelkező rímeléssel (kettő a négyből).
