Csíkzsögödi római katolikus templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csíkzsögödi római katolikus templom
műemlék
Csíkzsögöd church.JPG
Vallás Római katolikus egyház
Egyházmegye Gyulafehérvári főegyházmegye
Védőszent Szentháromság
Lelkész Sebestyén Ottó
Építési adatok
Építése 15. század
Rekonstrukciók évei 18. század
Stílus
  • gótika
  • barokk
LMI-kód HR-II-a-A-12738
Elérhetőség
Település
Cím
  • Str. Jigodin nr. 36.
  • Str. Jigodin 52, municipiul Miercurea Ciuc

A csíkzsögödi római katolikus templom a Csíkszeredához tartozó Csíkzsögödön, a Zsögöd utca 52. szám alatt található. Románia műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemléképületként a HR-II-a-A-12738 sorszámon tartja nyilván.

A templom története[szerkesztés]

Csíkzsögödöt először az 1567. évi regestrumban a Szeredához tartozó Martonfalvával együtt említették. 1690-ben Sögöt, 1725-ben Sögötfalva néven szerepelt. Régen Szentlélek filiája volt, majd a múlt századtól Csíkszeredához tartozott, 1990-től önálló plébánia.

A Csíkzsögödi római katolikus templom a 15. században épült gótikus stílusban, 1707-ben a zsögödi Mikó család költségén kibővítették. A mai műemléktemplom a 18. századi barokk korszak átalakításait őrzi.

A csíkzsögödi Mária szobor 1510-1520 között készült, a templom gótikus jellegű szárnyasoltára 1673-ból való.

A haranglábat 1792-ben, a kőtornyot 1800-ban építették.

A templom leírása[szerkesztés]

Csíkzsögöd szép kis temploma a 15. századi gótikus kor alkotása. A mai barokk stílusú templom szép boltozatú apszissal, ajtókkal, ablakokkal, tartópillérekkel és a barokk korszak sok átalakításával látható.

Szentélyének gótikus jellegét boltozott mennyezete, szentségfülkéje, szárnyasoltára és Mária szobra őrizte meg. A Mária szobor a csíksomlyói kegyszoborral egyidőben, 1510-1520 körül készülhetett. Balogh Jolán: Az erdélyi renaissance c. könyvében így ír a szoborról:

„Csaknem szó szerint ismétli a somlyói Madonna kompozícióját, csupán redővezetésében mutatkoznak változások, egyszerűsítések, amelyek a középszárnyon már kissé renaissance felé hajlanak”

A műemléktemplomot a zsögödi Mikó család 1707-ben kibővíttette, az átalakítások során a templom hajóját nyugat felé meghosszabbították. A hajó falainak egy része a régi templom öröksége, akárcsak a gótikus ajtó- és ablakkeretek.

A harangláb 1792-ben, a kőtorony 1800-ban épült. A hajó reneszánsz stílusú, amelynek falán az első- és a második világháborúban elesett csíkzsögödiek emléktáblája látható, Kovács Béla kőfaragó és ifj. Dóczy András szobrászművész munkái.

A szentély északi részén csinos foglalatú szentségházacska látható. A templomot Szentháromság tiszteletére szentelték fel.

A templom szárnyasoltára[szerkesztés]

A csíkzsögödi római katolikus templom szárnyasoltára a 17. században készült, amelyen az alábbi felirat olvasható:

”A.D. 1673. die 3 Apr. Ex industria A.F.R. Pauli Szépvizi, parochi ejusdem. Expensis Mdg Mathei Barabás, qui obiit 26 Iunii 1673. Renovátum 1873.”

A kifele nyíló oltárszárnyak Jézus életét és szenvedésének történetét szemléltetik. A főoltár felső részébe egy Szentháromságot ábrázoló olajfestmény van beépítve, amely régebbi mint a szárnyasoltár. A csíkzsögödi Mária szobor a részben átfestett 17. századi szárnyasoltárba van elhelyezve. A Kisjézus és a korona a későbbi korok alkotása.

A templom védőfala[szerkesztés]

A csíkzsögödi műemléktemplomot a körülötte lévő egyenetlen terephez igazodó, cseréppel fedett alacsony cinteremfal veszi körül, melyet kívülről zömök pillérek támasztanak. A cinterembe északon nyílik a kőkeretes bejárat, hullámvonalas lezárású, virágornamentikás oromfalakkal ellátott kis fedett tornác alatt. Ennek az építése ugyancsak a 15. századra tehető.

A templom búcsúja[szerkesztés]

A csíkzsögödi római katolikus templom búcsúját Pünkösd utáni első vasárnap, Szentháromság napján tartják.

Források[szerkesztés]

  • Keöpeczi Sebestyén József: A középkori, nyugati műveltség legkeletibb határai. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929.
  • Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.
  • Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár, 1996.
  • Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai 1. kötet. Kolozsvár, 1996.
  • Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.
  • Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. Budapest, 2000.
  • Miklós József: Csíki lexikon. Csíkszereda, 2004.
  • Lista monumentelor istorice: Județul Harghita. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

További információk[szerkesztés]